Rábapatona

A gyermekjóléti szolgálat egész éves munkájának nagyobb részét a veszélyeztetettség megelőzése, feltárása, valamint a meglévő veszélyeztetettség csökkentése és megszüntetése teszi ki. A munka azért is nagyon összetett, mivel maga a veszélyeztetettség is komplex fogalom. Több tényező együttesen hozza létre. Szinte nincs olyan eset, ahol csak és kizárólag egy veszélyfaktor adja a veszélyeztetettség alapját. A legfontosabb és legjellemzőbb veszélyfaktorok a mai rendszer tekintetében: anyagi problémák, párkapcsolati problémák, munkanélküliség, idő hiánya és az előző faktorok okozta feszültség következményeként a gyermeknevelési problémák, elhanyagolás, néha bántalmazás. Ezen faktorok oda-vissza kölcsönhatásban állnak, így gyakran több faktor együttes megléte alakítja ki a veszélyeztetettség tényét.

A veszélyeztetettség komplexitása mellett fontos megemlíteni azt a tényt, hogy a mai napig sem beszélhetünk e fogalom együttes megközelítéséről a jelzőrendszer tekintetében. Mást ért veszélyeztetettség alatt az egészségügy, az oktatásügy, a gyermekvédelem. Ez azért is lényeges probléma már évek óta, mert a jelzőrendszeri tagok az 1997. évi XXXI. tv. 17. §-a alapján épp az egészségügy, az oktatásügy, a gyermekvédelem szereplői. Így gyakran problémát okoz egy-egy esetben a veszélyeztetettség megállapítása, hiszen valamely jelzőrendszeri tag számára már ezen kategóriába sorolható gyermek a másik tag szerint még nem veszélyeztetett. Ez a kérdés adott esetben gátolhatja a hatékony beavatkozás lehetőségét is.

Márciusban megszervezésre kerül az éves települési tanácskozás, melynek fontos részét képezik a jelzőrendszeri tagok éves beszámolói.

Fontos tudni, hogy a gyermekjóléti szolgálat családgondozója jelzés, írásos anyag nélkül nem keresheti fel a családot, hisz ok nélkül nem léphet be egy család intim szférájába, nem sértheti meg az érdekeiket. Az írásos jelzést a jogszabályi háttér is előírja és kéri. Természetesen vannak nagyon jól működő jelzőrendszeri csoportok is, ahol mintaértékű dokumentált munka folyik, írásos jelzések és visszajelzések mellett. Ezen csoportok esetében látványosan hatékonyabb az együtt végzett munka.

A jelzőrendszeri munka szempontjából meghatározó fontossággal bírnak a Gyvt. 2009-es év folyamán bevezetett módosításai, melyek elsősorban a gyermekek anyagi érdekeinek csorbítását kívánják kivédeni, illetve a gyermekek iskolába járásának, iskolai étkezésének és munkájának feltételeit próbálja megteremteni.

A másik nagyon lényeges jogszabályi változás az év során a 2009. évi LXXII. törvény a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról bevezetése, mely 2009. október 1-je óta hatályos. Az új jogszabály sok kérdést vet fel, hatékonyságát még nem tudjuk megítélni, hiszen kevés esetben alkalmazták. Az éves bűnmegelőzési szabadegyetemen a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőrkapitányság munkatársa már elmondta, hogy alkalmazását a rendőrség megkezdte, de több esetben olyan problémába ütközött, melyek máris megláttatják a törvény hiányosságait. A törvény nyilvánvalóan egy olyan problémakörre próbál megoldást keresni, mely évek óta fennáll, s egyre súlyosabb kereteket ölt. A bántalmazás témaköre jó ideje központi helyet foglal el a média, a rendőrség, a gyermekvédelmi szervek munkájában. Nagyon nehezen meghatározható veszélyfaktor, hisz nem pusztán a fizikai, testi bántalmazást jelenti. A testi bántalmazás a leginkább megfogható kategóriája, hisz látható nyomokat hagy. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a lelki bántalmazást sem, mely néha komolyabb következményekkel jár akár egy felnőtt, akár egy gyermek számára (személyiségtorzulás, deviáns viselkedés, torzult cselekvésminták, párkapcsolati problémák, tanulási zavar, teljesítményproblémák, pszichés gondok, suicid hajlam stb.).

A törvény nagyon nehéz feladatot ró a jelzőrendszerre, mely csakis megfelelő együttműködés mellett teljesíthető.

A gyermekjóléti szolgálat 2009 évi munkája Rábapatona községre vonatkozóan:

Gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége

A gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége során 2009-ben Rábapatonán 1 család 2 gyermekének gondozására került sor gondozási esetenként. Az ellátás e két gyermek vonatkozásában alapellátásban történő gondozását jelenti.

Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint

A kezelt problémák típusa szerint a gyermekjóléti szolgáltató tevékenység leginkább anyagi ill. gyermeknevelési jellegű volt, ugyanilyen arányban merültek fel azonban családi konfliktusból, ill. a szülők vagy a család életviteléből fakadó gyermekjóléti szolgáltatás irányi igények is.

Gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységeinek száma

A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységében a domináns a családtámogatási tevékenység volt (36 eset), de jellemző volt még a hivatalos ügyekben történő közreműködés (25 eset) is. 15 esetben történt közreműködés rászorultak részére történő adományozásban.

A gyermekjóléti szolgálatok gondozási eseteinek száma a kapcsolatfelvétel módja szerint

A gyermekjóléti szolgálat gondozási eseteiből 10 alkalommal közösen a szülővel történt a kapcsolatfelvétel és 4 alkalommal a saját intézmény által. 2-2 alkalommal a jelzőrendszer küldött jelzést, ill. a hatóság kötelezte kapcsolatfelvételre a szolgálatot.

Családsegítő szolgálat

A Családsegítő Szolgálat családgondozója útján látja el a családsegítés feladatát (az 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 64. §. alapján).

A Családsegítő Szolgálat igyekszik segítséget nyújtani a rászoruló személyeknek, családoknak, illetve – lehetőség szerint- a településen működő, alakuló társadalmi szervezeteknek, csoportoknak, érdekvédelmi szövetségeknek.

A Családsegítő Szolgálat által nyújtott segítség részint preventív, részint korrektív jellegű, vagyis szolgáltatásaink révén igyekszünk megelőzni a súlyosabb problémát, „vészhelyzetek” kialakulását mindaddig, amíg erre lehetőségünk van, súlyosabb probléma fennállásakor már kialakult kedvezőtlen élethelyzet meglétekor pedig megpróbáljuk azt- az érintettekkel együttműködve korrigálni, megpróbáljuk az egyén, a család élethelyzetét közösen strukturálni.

A segítés során pénzbeli ellátás nyújtására azonban nincs lehetőségünk.

Az egyénre, családra közvetlenül koncentráló ellátás során a Családsegítő szolgálat feladatkörébe tartozik különösen:

• Családi szociális feszültségek okainak feltárása, megoldási javaslatok készítése, segítség nyújtása
• Életvezetési tanácsadás nyújtása, pszichológiai tanácsadás megszervezése
• Az egyénnek, a családok kapcsolatkészségének javítása.
• Egyéni-, pár- és családterápiás tevékenység végzése, ennek megszervezése
• Krízishelyzetben segítő beavatkozás
• Hivatalos ügyek intézésének segítése

Az indirekt, közvetett segítés útján a szolgálat különösen a következő feladatokat látja el:

• Speciális támogató, önsegítő csoportok szervezésének, működtetésének segítése
• Együttműködés más intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, csoportokkal

A nyújtott szolgáltatások, ellátások biztosítása során a családsegítő szolgálat munkatársa a család gondjainak rendezésére, mentális problémáinak megoldására, életének stabilizálására, struktúrására törekszik.

A Családsegítő Szolgálat további feladatai:

• A működési területen élő lakosság szociális helyzetének figyelemmel kisérése
• Az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezésének kezdeményezése
• Új szociális ellátások bevezetésének kezdeményezése
• Egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek e törvényben meghatározott, vagy más speciális ellátásának kezdeményezése

Egyének és családok számára nyújtott szolgáltatások:

• Egyéni esetkezelés családgondozás: Folyamatos kapcsolattartás, amely a kliens (egyén, család) és a családgondozó között létesül valamely probléma, amely lehet mentális, szociális, stb., megoldására, problémás élethelyzet strukturálására, stabilizálására.  A kapcsolat a probléma, élethelyzet rendezéséig áll fenn. A segítő kapcsolatban a hangsúly az egyén a problémamegoldó képességének fejlesztésén, önértékelésének javításán, stb. van.
• Életvezetési és mentális tanácsadás: Ha az egyén, család élete során, adott probléma megoldásához, élete strukturálásához segítségre, tanácsra van szüksége (alternatívák felkínálása egyéni döntéshozatal segítéséhez). Segítségnyújtás eseti szociális ügyintézésben. Konkrét szociális problémában való segítő részvétel; segítés nyomtatvány kitöltésében, kérelem megfogalmazásában, stb.
• Információ nyújtása: Szociális ellátásokkal kapcsolatban (önkormányzati, országos támogatásokról), jogi ügyekben stb.
• Szervezési feladatok: Rendezvények előadások szervezése, pályázatok (pld.: rajzpályázat gyerekeknek) kiírása, stb.
• Használt cikk gyűjtése és osztása: Bárki felajánlhat használtcikkeket ruhát, cipőt, bútort, stb. amire már nincs szüksége, de ami még használható, ezekből a rászorulók díjtalanul válogathatnak.
• Szolgáltatás közvetítő rendszer működtetése: Lényege, hogy közvetítünk azok között, akiknek valamilyen szolgáltatásra van szükségük, illetve akik ezt el tudják látni. (munka, albérlet, adás-vétel, stb.)

A feladatok ellátásának módja:

• A szolgálat feladatai végzése során mindig a kliens érdekeit tartja szem előtt, de a Gyermekjóléti Szolgálathoz hasonlóan a valódi döntéseket mindig a klienseinek kell meghoznia
• A szolgálat által nyújtott szolgáltatások ingyenesek
• A Gyermekjóléti Szolgálat és a Családsegítő Szolgálat ügyfélfogadása rendje és ideje megegyezik

A szolgáltatást igénybevevők száma 27 fő volt. Ebből jellemzően a 60 évesnél idősebbek vették igénybe a szolgáltatást.

A szolgáltatást igénybevevők jellemzően az egyedül-élők közül kerülnek ki. (27-ből 12).

A szolgáltatást igénybevevők  legmagasabb iskolai végzettsége a 8 általános, vagy annál kevesebb volt.

A szolgáltatást igénybevevők hozott problémái szerint jellemzően információ kérés (44 eset) ill. ügyintézéshez segítségkérés volt, érdemben pedig főleg az anyagi problémák (37 eset), ill. a lelki – mentális problémák  (17 eset) hozták a családsegítőhöz az érintetteket.

A szolgálat forgalma (a forgalmi napló adatai alapján)  133 kapcsolatfelvétel/év volt.

Bognár Georgina
családgondozó