Rábapatona

… egy községet,

egy közösséget építünk.

RÁBAPATONAI „HARSÁNYI LAJOS” TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS KULTURÁLIS PROGRAM

 

 

RÁBAPATONA

2007 - 2010

 

 

Tartalomjegyzék:

1. Bevezetés

2. A névadóról

3. Rábapatona általános jellemzői

4. Településfejlesztés

4.1. Közterületek, parkok

4.2. Környezetvédelem

4.3. Középületek

4.4. Turisztikai lehetőségek

4.5.Úthálózat

4.6. Közszolgáltatások, szociális infrastruktúra

4.7. Technikai fejlesztések

4.8. Gazdaságfejlesztés

4.9.  Adópolitika

5. Közoktatás

6. Közművelődés

6.1. Közművelődési feladatokban együttműködő partnerek

6.2. Közművelődés kiemelkedő céljai

7. Sport

 

1. Bevezetés

A harmadik évezred kezdetén sokan felteszik maguknak a következő kérdéseket: Merre tart ez a világ? Merre tart Magyarország? Merre tart falum, családom és a saját életem? Az emberek többsége bizonytalanul és félelemmel szemléli a korunkban zajló gyors változásokat. A bizonytalanság és félelem egyik  oka, hogy a jelen kor embere nem tudja a változások milyen irányba befolyásolják jövőjét. Ezen kívül az is aggasztja a mai kor emberét, hogy képtelen lépést tartani azzal a mérhetetlen információáradattal, amely szinte minden irányból rázúdul.

Ahhoz, hogy a félelmet és a bizonytalanságot kiküszöböljük, biztos pontokra kell helyezni életünket. Szükséges, hogy a sok kiszámíthatatlan sodrás közepette mindig rendelkezzünk egy biztos ponttal, amelyhez visszanyúlhatunk, és amelyre fel tudjuk építeni jövőnket is. Mindez érvényes nem csak egy ország, egy család, hanem egy település életére is.

Községünk biztos és kiegyensúlyozott jövője érdekében ezért van szükség egy kidolgozott fejlesztési és kulturális programra. Tudnunk kell nem csak azt, hogy a jelenben mit akarunk, hanem azt is, hogy a jövőben merre szeretnénk tartani.

A program elkészítésénél természetesen igyekeztünk minden adottságot, lehetőséget és eshetőséget számba venni. Külön figyelmet szenteltünk Rábapatona Településrendezési Tervére, a lakosság, a civilszervezetek és a vállalkozók igényeire és javaslataira, valamint a falu önerejére és a Regionális Operatív Program kínálta lehetőségekre.

 

2. A névadóról

Nem véletlenül esett a program névadójaként a választásunk Harsányi Lajosra. A neves papköltő 1920-tól 1939-ig volt Rábapatona plébánosa. Életútja és tettei alapján napjainkban is méltán lehetünk rá büszkék.

Harsányi Lajos 1883. szeptember 29-én született a Komárom vármegyei Nagyigmándon. Szülei hetedik gyermeke volt.

Gimnáziumi tanulmányainak első négy évét a győri bencés gimnáziumban végezte. Az ötödik osztályt a budapesti Tavaszmező utcai állami gimnáziumban végezte el. Budapesten döntötte el, hogy ő pap szeretne lenni. A hatodik és a hetedik osztályokat, mint növendékpap az esztergomi, s a nyolcadik osztályt ismét a győri bencés gimnáziumban végezte. Esztergomban gyóntatója és lelki vezetője, a korszak vallási és politikai közéletére is nagy hatást gyakorló Prohászka Ottokár volt. Teológiai tanulmányait a győri papnöveldében folytatta.

1907-ben szentelték áldozópappá. Ezt követően nevelő volt gróf Széchenyi Emil családjánál, rövid ideig káplán Mosonszentmiklóson, Rábacsanakon és Szanyban.

1908-1910. között herceg Esterházy Miklós családjánál volt nevelő Eszterházán. 1910-1912. között győri belvárosi káplán, 1912-1918. között győri káptalandombi lelkész és székesegyházi hitszónok, 1918-1920. között a székesegyházi sekrestye igazgatója volt.

Egyházi teendői mellett verseket írt és a Dunántúli Hírlap szerkesztőjeként tevékenykedett. Ebben az időben már a hazai katolikus költészet legkimagaslóbb alakja volt. Napjaink irodalomtörténete, Sík Sándorral együtt őt tartja a magyar katolikus líra megújítójának.

A sok tennivaló terhe alatt rendkívül elfáradt, ezért 1920-ban püspökétől pihenésképpen egy falusi plébániát kért. Így került Rábapatonára.

Eleinte sorscsapásként élte meg a szürke falusi szolgálatot, de nagyon hamar megszerette a tájat és a falu embereit. Gazdálkodni kezdett a 120 holdnyi plébániai birtokon, otthona körül pedig gyönyörűséges kertet varázsolt. Hamar a helyi közélet aktív tagja és vezetője lett. Tevékenyen részt vett a rábapatonai iskola vezetésében. A falut körülvevő táj szépsége, vadregényessége és az itt élő emberek egyszerű természetessége költői és írói munkásságához kifogyhatatlan impulzusokkal szolgáltak. Rábapatonai éveihez az alkotások szakadatlan sora fűződik.

Rábapatonán írt regényei és verseskötetei: A boldog költő (1926.), De profundis (1927.), A szent asszony (Szent Erzsébet életregénye, 1928.), Szent Imre emlékkönyv (1930.), Az elragadott herceg (Szent Imre herceg életregénye, 1930.), Mi Cha El? (1933.), A nem porladó kezű király (Szent István életregénye, 1933.), Válogatott költeményei (1935.), Túlvilági ballada (1936.), Zugó Márton (1937.), Holdtölte (1938.), Fejjel nagyobb mindenkinél (Szent László életregénye, 1940.)

Irodalmi tevékenységének elismeréseként 1921-ben a Szent István Akadémia, 1931-ben a Petőfi Társaság, 1936-ban pedig a Kisfaludy Társaság választotta be rendszeres tagjainak a sorába. Mindezek mellett 1929-től kinevezték tiszteletbeli kanonoknak és magyar királyi kormányfőtanácsosi címet is kapott.

1939-ben hagyta el Rábapatonát, és ettől kezdve a győri Káptalandombon élt. Javadalmas kanonok és komáromi főesperes lett. Költői és írói tevékenységét Győrben is tovább folytatta. Hosszú évekig tartó betegség után 1959. október 2-án halt meg Győrben. Örök nyugalomra a győri székesegyház kriptájában helyezték.

 

3. Rábapatona általános jellemzői

Rábapatona Győr-Moson-Sopron Megyében található község, Győrtől 17 kilométerre. A Győr-Sopron 85-ös főútvonal mellett, a Rába bal partján helyezkedik el. Vasúti megállója ugyancsak a Győrt Sopronnal összekötő vasútvonalon van. Lakóinak száma 2522 fő (2006.), területe 39,74 négyzetkilométer.

A falu valószínűleg már a honfoglalás idején is létezett. A hagyomány szerint első lakói besenyők voltak. A besenyő eredettudat napjainkban is erősen él a köztudatban. A falu nevének első okleveles említése 1253-ból származik. „Michael, Comes Pincernarum Domini Regis, omnibus praesentes literas inspecturis salutem in salutis authore. Vniuersis praesentibus ac futuris harum serie literarum innotescat: quod Keuth de villa Patona Iobbagio Buccariorum Domini Regis coram nobis constitutus placitauit cum cognatis suis ex eadem villa, Martino v. l. Paulo, Sicho Michaele et altero Michaele referens;quod terras syluas et foeneta, quae linea consanguineitatis referentem ipsum contingunt, indebite occupata detinerent…” A XIV. századtól egészen a XX. század közepéig a falu legjelentősebb birtokosa a győri káptalan volt. A törökök többször is pusztították a települést. A XVII. században III. Ferdinánd királytól 2 vásár tartására kapott kiváltságot a falu. A XIX. században kapja a település a Káptalan előtag helyett a Rába előtagot. Lakói évszázadokon keresztül halászattal foglalkoztak. A történelem folyamán többször is áradás pusztította Rábapatonát. A falu mai templomát 1650 körül építették, tornyát csak egy évszázaddal később építették. A község iskoláját a XVIII. század második felében létesítették. Az első név szerint is ismert tanító a faluban Cseh János volt. (1810-13) Az iskolát a XIX. század végétől folyamatosan bővítették. 1977-ben adták át az iskola tornatermét. 1939-ben kezdi meg a működését a faluban Fábián Ferenc, Rábapatona első háziorvosa.

A település lélekszáma a nyolcvanas évek elején érte el a csúcsot, ekkor a lakosságszám megközelítette a 2700 főt. Több mint két évtizede stagnálás, majd lassú csökkenés tapasztalható a lélekszám tekintetében. Rábapatonán nincs jelentősebb üzem. A munkaképes lakosság nagy része Győrbe jár dolgozni. A munkanélküliség nem számottevő. A településen több kisvállalkozás működik az építőipar, mezőgazdaság, kereskedelem és a vendéglátás területén. Rábapatona viszonylag jól kiépített infrastruktúrával rendelkezik. Vezetékes víz, gáz, villany, szennyvíz, kábeltévé hálózat kiépített. Az úthálózat szilárdburkolatú kiépítettsége hiányos.

 

4. Településfejlesztés

A településfejlesztési koncepció fő feladata, hogy átfogó, kidolgozott módon kínáljon alternatívákat községünk rövid és hosszabbtávú fejlesztési lehetőségeire. A terv további célja a település életképességének és versenyképességének a javítása, az itt élők életminőségének javítása valamint a helyi közösségi tudat erősítése, elmélyítése.

A terv elkészítésénél figyelembe vettük a település adottságait, lehetőségeit, a község lakosságának igényeit. Az összesített lehetőségeket harmonikusan illesztettük a Nyugat-Dunántúli Régió Regionális Operatív Programjához (ROP) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) által kidolgozott koncepciókhoz.

 

4.1. Közterületek, parkok

A község belterületén több parkosításra alkalmas közterület található. A rendezési terv az István utca vonalában található temető alatti területet, valamint az Árpád utca és a Deák Ferenc utca találkozásánál, a Falumúzeummal szemközti területet jelöli meg közpark kialakítására.

A temető melletti terület kisebb részén buszvégállomás és hulladékudvar kialakítása is célként szerepel. A fennmaradó nagyobb területen tereprendezéssel, feltöltéssel, fásítással, sétautak és tó kialakításával, hangulatos közparkot kell kialakítani.  A kialakítandó parkhoz a ROP által biztosított pályázati lehetőségeket minden képen igénybe kívánjuk venni. (2. Turizmusfejlesztés-Pannon Örökség megújítása: 2.3. Tájegységi ökoturisztikai programok fejlesztése.) A kialakítandó park frekventált helyen, a községbe érkező turisták által érintett területen található. Közvetlen szomszédságában kerül kialakításra a helyközi autóbuszok végállomása és pár száz méterre található a turisztikai vonzerőnek számító nemzetközi versenyeket lebonyolító, Közép-Európában egyedülálló agárpályától, és a vízi turizmus számára használt Rába folyótól.

Az Árpád és a Deák Ferenc utca találkozásánál található terület szintén kiválóan alkalmas terület egy esztétikus közpark kialakításra. A parkosításra alkalmas terület nagysága jóval kisebb, mint a temető alatti rész. A terület parkosítása itt viszont egységben kezelendő a szemközti múzeum funkciójának bővítésével, valamint a turisztikai célokat szolgáló kerékpárút és Rába parti hajókikötő megépítésével. A terület mintegy 100 méterre található a Rába folyó partjától, ahol jelentős vízi turizmus zajlik.

 

4.2. Környezetvédelem

Célunk a falu bel és külterületén található természeti és épített környezet védelme és megóvása, a környezetkárosítás megakadályozása.

Településünkön a legtöbb problémát a lakosságnál keletkező építési, háztartási és veszélyes hulladék elhelyezésének megoldatlansága jelenti. Problémát jelent továbbá a külterületi illegális szemétlerakók kezelése, a külterületi dűlőutak rossz állapota, valamint a település belterületén a csapadékvíz elvezetés részbeni hiánya, és a belterületen található Rába holtág rendszer elhanyagoltsága.

A lakossági szemét kezelése terén a közeljövőben remélhetőleg jelentős előrelépéseket tudunk tenni. A falu területén két helyen van elhelyezve szelektív hulladékgyűjtő sziget. Ezeken a helyeken jelenleg csak műanyag flakonok gyűjtésére alkalmas gyűjtőedények vannak kihelyezve. A Győri Kommunális Szolgáltató ez évben bővíteni kívánja településünkön a szelektív hulladékgyűjtést. A meglévő két szelektív hulladékszigeten újabb edények kihelyezésével bővül a gyűjtött hulladékok köre, valamint egy harmadik sziget is kialakításra kerül.  Az egyéb veszélyes és háztartási hulladékok begyűjtésére a KOMSZOL pályázati tervében 2008-ban rábapatonai hulladékudvar kialakítása szerepel.

A hulladékgyűjtés körének közeljövőben történő bővülésével reálisan is gátat lehet szabni a külterületi illegális hulladéklerakók terjedésének. Ezeket az illegális telepeket fel kell számolni és tájrehabilitáció keretében vissza kell állítani az eredeti környezetet. A feladat végrehajtásához pályázati eszközöket kívánunk igénybe venni. (Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program: AVOP 3. prioritás) A faluban élő gazdálkodókat is ösztönözni fogjuk a külterületi szeméttelepek felszámolását és a külterületi utak karbantartását biztosító pályázatokon való részvételre.

A falu belterületén kanyarog a Rába folyó több holtága. Ezek a holtágak régen fontos szerepet játszottak a falu alacsonyan fekvő részeinek csapadékvíz elvezetésében. Sajnos az elmúlt évtizedekben a gondozás, karbantartás hiánya miatt ezt a kiemelt funkciójukat nem tudták betölteni. Fontos feladat, hogy a település utcáinak meglévő csapadékvíz-elvezető árkait összekössük a holtágakkal, a Rózsás-csatornával, és a temető mellett megvalósításra kerülő mélyen fekvő park közepén kialakítani szándékozott tóval. Azokban az utcákban, ahol nincs megfelelő elvezető árok a csapadékvíz elvezetést vagy árkokkal, vagy zárt módon meg kell oldani. Ehhez szükséges a holtágak és a Rózsás-csatorna tisztítása és rehabilitációja. A csapadékvíz holtágakba történő elvezetése az aszályos hónapokban is biztosítani tudná e holtágak vízkészletét. Ez javítaná a holtágak életvilágának fennmaradását és a település környezetét is szebbé, élhetőbbé tenné, így az itt élők életminősége is javulna. A tájrehabilitáció és a csapadékvíz elvezetés még lehetőséget biztosítana a horgászturizmus esetleges fejlesztésére is. A csatorna és holtág rehabilitációhoz szükséges tervek elkészítése és az illetékes szervekkel való kapcsolatfelvételt minél előbb meg kell tenni. (Pályázati lehetőség: ROP 4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra: 4.2. Felszíni vizek minőségének javítása és felszíni vizek okozta kockázatok csökkentése.)

 

4.3. Középületek

Az önkormányzat tulajdonában lévő középületek listája:

1. Általános Iskola
2. Egészségház
3. Falumúzeum
4. Művelődési ház
5. Napközi otthonos óvoda
6. Polgármesteri Hivatal
7. volt Rendőrlakás
8. Sportöltöző

Cél az önkormányzat tulajdonában lévő épületek álagának megóvása, javítása, és a közintézmények minél hatékonyabb kihasználása.

Az óvoda épülete 4 óvodás csoporttal működik, így jelenleg teljes a kihasználtsága.

Az iskola kilenc tanulócsoporttal működik. Az épület teremállománya csak részben van kihasználva. A kihasználtság maximumhoz közelítése érdekében szükségesnek tartjuk az intézmény tevékenységkörének kibővítését. Szükségesnek látjuk megvizsgálni a felnőttképzés beindításának lehetőségeit. Az iskola komplexumnak van egy hátsó épületszárnya külön bejárattal. Ebben az épületrészben három terem és vizesblokkok találhatóak. Ezt az épületrészt az oktatáson kívül más hasznos funkcióval is érdemes lenne működtetni. Alkalmas lenne idősek napközbeni ellátására.

A Művelődési ház kulturális célú kihasználtságának bővítése fontos feladat. Az intézménynek a kulturális és sportfunkciója (tornacsarnok) mellett a falu fontos információs központjaként is működnie kell. Ehhez elengedhetetlen az informatikai eszközpark fejlesztése.

A Külső Rákóczi út 94. szám alatt található volt rendőri körzeti megbízotti lakás kapcsán a képviselőtestület 2007. január 24-i ülésén úgy döntött, hogy az ingatlant értékesíti. Az értékesítésből befolyt összeget pályázati önrészként lehet felhasználni.

A sportöltöző jelenleg az egyik legleromlottabb állapotú önkormányzati ingatlan. A községi sportélet fenntartása és fejlesztése szükségessé teszi egy új öltöző építését.

Az Árpád utcában a régi orvosi rendelő épületében található a községi falumúzeum. Az ingatlan jelenlegi állapota szintén elég leromlottnak mondható.  Az épület forgalmi és turisztikai szempontból is a település egyik legfrekventáltabb részén található. Itt halad el a Koroncó irányába vezető közút, a Rába folyó mintegy 100 méterre található, a település közintézményeinek, üzleteinek és vendéglátóhelyeinek nagy része is az épület 200 méter sugarú körén belül található. Az ingatlan továbbfejlesztése, funkcióinak bővítése turisztikai téren a legkézenfekvőbb. A vízi és a kerékpáros turizmus fontos csomópontjává, egyik térségi bázisközpontjává fejleszthető az ingatlan. Rábapatona is mindenképpen kapcsolódni kíván a Szigetközt, Hanságot, a Rábaközt és Győrt összekötő kerékpárút hálózathoz. Ennek megvalósításához szükséges a környező településekkel egy közös kerékpárút koncepció kidolgozása. A kerékpárút az Árpád utat érintve érne ki a Rába rabapatonai szakaszához. A folyó községi szakaszán a híd mellett a vízi turizmus igényeinek megfelelő hajókikötő kiépítése szükséges. A Rába alsó szakaszának Győr előtti utolsó állomásaként fontos vízforgalmi turistakikötő lehet a folyó partja. A parttól alig 100 méterre, a töltés védett oldalán található falumúzeum épülete turisztikai információs, vendéglátó és szálláshelyként üzemelhetne, természetesen jelenlegi funkcióját is megtartva. Az épületet egyfajta múzeumszállóként lehetne működtetni. A múzeummal szemközt parkosított terület kerül kialakításra, ahol a környezetbe harmonikusan illeszkedő turisztikai információs táblák, valamint a kerékpáros turizmust szolgáló kerékpárkölcsönző építése lehetséges. A szálló kihasználtságát a kerékpáros és vízi turizmus mellett tovább növelhetné, a szintén pár száz méterre található agárpálya rendezvényeire érkező vendégkör, valamint az állandó rendezvényeinkre érkező vendégek és előadók. (ROP: 2. Prioritás Turizmusfejlesztés-Pannon örökség megújítása: 2,3,, 2,4.)

 

4.4. Turisztikai lehetőségek

Falunkban a római katolikus templom és a temetőben álló kápolna kivételével nincs jelentős építészeti emlék. Ebből következik, hogy településünkön a turizmust elsősorban a természeti táj vonzerejére és csak a falunkhoz köthető kulturális és sportrendezvényekre lehet és kell felépíteni.

A Rábapatonát körülölelő táj meghatározó részét képezi a Rába folyó és az azt övező ártéri erdők, legelők. A falu belterületén kanyarog a Rába holtág rendszere, amely szép természeti képet biztosít a település egyes részeinek.

Magyarországon a Tiszát követően a Rábán zajlik a legjelentősebb vízi turizmus. Célunk a vízi turizmusban rejlő lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása. Falunk a Rába folyó olyan szakaszán fekszik, amely alkalmassá teszi arra, hogy csónakkikötőt építsünk, amelyhez megfelelő szálláslehetőség biztosítása is célszerű volna. A vízi turizmus útvonala Rábapatonán egybekapcsolható a kerékpáros turizmus útvonalával. Erre a célra érdemes volna a falumúzeumból turisztikai központot kialakítani szálláshelyek biztosításával. A holtágak élővé tételével jelentős horgászturizmus kialakítására is alkalmassá válna településünk.

A turista idényben Rábapatonán több olyan kulturális és sportrendezvény (Rábanapok, Agárversenyek, Bilibáncs) is rendezünk, amely egyedi, kellemes és tartalmas kikapcsolódást biztosít az ide érkezők számára. A programok lehetővé teszik, hogy nőjön a településünkön töltött vendégéjszakák száma.

A Rábanapok keretében környezetvédelmi, vízgazdálkodási szakmai programokat is szervezünk, amelyek alapját képezhetik a konferenciaturizmus kiépítésének.

A turizmusfejlesztésnél lényegesnek tartjuk azt, hogy a turisztikai program és szálláshely fejlesztési lehetőségeket egyeztessük a rábaközi tájegység környező településeivel.

A turizmusfejlesztésnél figyelembe vesszük és alapozunk a Nyugat-Dunántúli Operatív Program által kínált lehetőségeket. (2. Turizmusfejlesztés-Pannon örökség megújítása: 2.2.2 A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása, 2.3 Tájegységi öko- és aktív turisztikai programcsomagok fejlesztése, 2.4.2 Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szálláshelyeken)

 

4.5. Úthálózat

Rábapatona rövid bekötőúton keresztül kapcsolódik a 85-ös számú főútvonalhoz. Ezen keresztül könnyű és gyors kapcsolat teremthető az országos autópálya és főúthálózattal. Koroncó községgel szintén szilárdburkolatú út köti össze falunkat. Ezen az összeköttetésen keresztül könnyű és gyors összeköttetés teremthető a 83-as számú főútvonal irányába.

A GYESEV Győr-Sopron villamosított vasútvonala községünk belterületének szélén halad el. A falunak vasúti megállója van.

Rábapatonán 23 utca és 1 tér található.

Utcák: Arany János utca, Árpád utca, Báthory utca, Besenyő utca, Deák Ferenc utca, Dózsa György utca, Fábián Ferenc utca, Győri utca, Harsányi Lajos utca, Hunyadi utca, Imre utca, István utca, Kossuth Lajos utca, Külső Imre utca, Külső Rákóczi Ferenc utca, Petőfi Sándor utca, Rábaszer utca, Rákóczi Ferenc utca, Rózsa Ferenc utca, Szabadság utca, Széchenyi István utca, Vasút utca, Zrínyi Miklós utca.

Tér: Szentháromság tér

A Külső Rákóczi Ferenc utca, a Rákóczi Ferenc utca és a Szabadság utca kivételével minden utca karbantartása, kezelése az önkormányzat hatáskörébe tartozik. Az utcák közül a Báthory, Besenyő, Deák Ferenc, Fábián Ferenc, Hunyadi, Külső Imre, Rábaszer és a Vasút utcáknak nincs szilárd burkolata, valamint a Rózsa Ferenc és a Zrínyi Miklós utcák egy része nem rendelkezik szilárd burkolattal. Ezeken kívül még 6 darab olyan utcákat összekötő útszakasz van amelyeknek nincs szilárd burkolata.

A közeli és a távolabbi jövőben még több utca kialakítása is várható a településen.

A szilárdburkolatú és a murvás utcák felújítása és karbantartása a magas összeg miatt csak pályázati pénzek igénybevételével megoldható. Sajnos murvás utak szilárdburkolattal történő ellátására 2007. évben a ROP-on keresztül nem nyílik lehetőség,

A közutak mellett még a járdahálózat fejlesztése, valamint a kerékpárút hálózat kiépítése szükséges és fontos feladat.

Az úthálózat fejlesztéséhez a következő forrásokkal számolunk: ROP 4. Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra: 4.4.1 Településeket összekötő utak fejlesztése, 4.4.2 Önkormányzati belterületi utak fejlesztése, 4.4.3 Kerékpárút-hálózat fejlesztése forgalmas útszakaszok mentén.

 

4.6. Közszolgáltatások, szociális infrastruktúra

Rábapatonán az önkormányzat működteti az óvodai, iskolai, védőnői, gyermekorvosi ellátást valamint a könyvtárat és a művelődési házat. Kistérségi együttműködés keretében működik több közszolgáltatás ellátása, például a gyermekjóléti szolgálat és a nyugdíjasok napközi otthonos ellátása. A faluban van önálló háziorvosi fogorvosi szolgálat és patika. Az orvosi alapellátáshoz szükséges életmentő eszközök beszerzése pályázati lehetőségek felhasználásával szükséges

A közoktatási és kulturális funkciókat, költséghatékonysági szempontok miatt 2007. július 1-től összevont intézmény formájában a Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ látja el. A Művelődési Központ elsődlegesen a közoktatásban résztvevő korosztály igényeit látja el. A faluban a 0-tól 18 éves korig terjedő korosztály lélekszáma 474 fő. A Művelődési Központ keretében tovább szeretnénk bővíteni a gyermekek napközbeni ellátását.

Önkormányzatunk kötelező feladatai közé tartozik a nyugdíjasok napközi otthonos ellátása. Jelenleg ezt kistérségi keretekben látja el községünk. Tekintettel arra, hogy településünkön a 60 év feletti korosztály lélekszáma 563 fő, szükségesnek tartjuk ezen feladat jövőbeni önálló ellátását. Erre a célra vagy új napközi otthon építésével, vagy már meglévő ingatlan átalakításával kívánunk lehetőséget teremteni.

Az első lépéseket már megtettük az önkormányzat és a helyi civil szervezetek munkájának összehangolására. Az önkormányzat és a civilek együttműködését a későbbiekben szervezett formában kívánjuk folytatni.

Közszolgáltatások fejlesztése terén a következő forrásokkal számolunk: ROP 5. Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése: 5.2.1 Szolgáltatáshiányos térségek lakói közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, 5.2.2 Családi és otthonközeli szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, 5.2.3 Család és munkahely összeegyeztetését segítő infrastruktúra fejlesztése, 5.2.4 Önkormányzati feladatkörbe tartozó intézmények akadálymentesítése, 5.3 Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, 5.5 Közszolgáltatási és civil együttműködési hálózat kialakítása.

 

4.7. Technikai fejlesztések

Célunk minden olyan lehetőség felkutatása és kihasználása, amellyel lehetővé válik a lakosság XXI. század szintjének megfelelő informatikai ellátása. Bővíteni és fejleszteni szeretnénk a községben az internet hozzáférést és szolgáltatást. Közintézményeinkben a kor technikai színvonalának megfelelő informatikai eszközparkot kell működtetni. Lehetővé kell tenni, hogy minden általános és középiskolás diák otthonába eljusson az internet. A célok érdekében a ROP 5.3 Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése és  5.4.1 Helyi, térségi nyilvános közösségi hozzáférés és társadalomfejlesztés kiírásaira kívánunk pályázni.

 

4.8. Gazdaságfejlesztés

Településünkön nagyobb ipari vagy mezőgazdasági üzem, a Tutti Élelmiszeripari Kft kivételével nem működik. Rábapatonán a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Nagy számban működnek kisvállalkozások az ipar, mezőgazdaság, kereskedelem és vendéglátás területén.

Önkormányzatunk célja, hogy a maga eszközeivel, lehetőségeivel támogassa a már helyben működő vállalkozások bővülését, és új munkahelyteremtő vállalkozások megtelepedését.

A településen jelentősebb ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás letelepedésére az M 85 -ös autóút és a rábapatonai csomópontjának elkészültekkor annak környezetében várható. Az Önkormányzatnak élére kell állni a csomópont környezetében lévő termőföldek tulajdonosai társulásának, hogy a területet projektfejlesztésre a magántulajdonosok alkalmassá tegyék.

Az önkormányzat törekszik a meglévő ipari terület szolgáltatási, vállalkozási célra történő hasznosítására.

 

4.9. Adópolitika

Az önkormányzat anyagi forrásainak jelentős bázisa a helyi adóbevételekből tevődik ki.

A helyi adópolitikánk kialakításában és érvényesítésében az alábbi elvek megvalósítására törekszünk:

a) Az adó mértékét a helyi sajátosságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és helyzetének, valamint a lakósság ( adóalanyok ) teherbíró képességének figyelembevételével állapítjuk meg.

b) Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a kiszabható adó mértéke ne érje el a törvényben meghatározott felső határ összegét.

c) Amennyiben a törvény megengedi, az egyéni teherbíró képességhez szabott kedvezmények, mentességek lehetőségét biztosítunk, méltánylást érdemlő esetekben egyéni kérelemre részletfizetési kedvezményt, adómérséklést, kivételes esetben adóelengedést alkalmazunk. Mindezekkel az eszközökkel vonzóbbá kívánjuk tenni településünket vállalkozások alapítására, illetőleg a meglévő gazdálkodó szervek működési környezetének kedvezőbbé tételére.

d) Adópolitikánk kiemelt célja, hogy ösztönözze a munkahelyteremtő beruházások megvalósítását.

e) Arra törekszünk, hogy a magánszemélyek kommunális adójából származó bevélt továbbra is lehetőleg település fejlesztési célokra lehessen felhasználni.

 

5. Közoktatás

Ha azt akarjuk, hogy jövőnk legyen, kell, hogy jövőképpel rendelkezzünk. Ennek a jövőképnek át kell hatnia azt a helyet, ahol a fiatalokkal foglalkoznak, vagyis az óvodát és az iskolát. Az óvoda és az iskola élettér a család, a lakás, a szomszédság, az utca és a természet mellett.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kistelepülések, így Rábapatona számára is a színvonalas oktatás feltételeinek megteremtése rendkívül nehéz feladatot jelent. Az önkormányzatnak mérlegelnie kell, hogy a kötelező feladatait milyen formában tudja megszervezni úgy, hogy színvonalas szolgáltatást biztosítson a település lakóinak.

Nagyon fontos része a közoktatásnak a finanszírozás, a működési stabilitás. Hiába a jól felszerelt nyelvi és számítástechnikai labor, a jól képzett pedagóguskar, a mérések alapján meglévő jó szakmai munka, ha a központi finanszírozású rendszer ezeket nem veszi figyelembe. Ezért a stratégia lényegi eleme a költségérzékenység.

Azzal számolunk, hogy az oktatási intézményünk önálló fenntartását a település korösszetétele (óvodáskorúak, iskoláskorúak) folyamatosan biztosítani fogja.

Törekednünk kell a rendelkezésre álló erőforrások eddiginél ésszerűbb elosztására és hatékony felhasználására.

Ezért az óvodából és az iskolából közös igazgatású, egységes szakmai programot megvalósító intézményt hozunk létre.

Folytatni kell a szomszédos településekkel, azok intézményeivel folyó egyeztetéseket, a lehetséges együttműködési keretek kidolgozását. Meg kell találnunk a lehető legjobb szervezeti felépítését, amely lehetővé teszi a finanszírozást, s egyben biztosítja gyermekeink fejlődését is.

A közoktatás jelenleg tartalmi és minden bizonnyal szerkezeti fordulat előtt áll.

A leglényegesebb kihívások a következők:

• A tanuláshoz szükséges alapkészségek megbízható elsajátítása.
• A tanulókat alkalmassá kell tenni az olvasott szöveg megértésére, az önálló tanulásra.
• A magyar nyelv mellett az idegen nyelv tanulásának erősödnie kell.
• Az informatikai kultúra elsajátításához a feltételeket biztosítanunk kell.
• Ösztönözzük és segítsük, hogy az oktatás során is használják a multimédiás eszközöket, az internetet.
• Kommunikációs készség fejlesztése.
• Kompetenciafejlesztés.
• Tehetséggondozás.
• Továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók esélyeinek az oktatáson keresztül történő növelésére. Biztosítjuk a napközit, tanulószobát.
• Pedagógus továbbképzés.
• Társulás pedagógiai szakszolgálatok ellátására.
• A finanszírozás modelljének átalakítása.
• Pályázatfigyelő rendszer működtetése, nyertes pályázatok készítésére való törekvés.
• Az iskola infrastruktúrájának biztosítása a felnőtt lakosság részére is (nyelvi labor, számítástechnikai eszközök).

 

6.Közművelődés

Sokan, sokféleképp fogalmazták már meg a kultúra jelentését.

Röviden úgy definiálták: szabadság, lehetőség a szabadidő hasznos eltöltésére, beleértve a rendszeres és alkalomszerű rendezvényeket, a kötetlen társas élet formáit, az ünnepek kultúráját, vagy az önművelődést.

Fontos, hogy településünk lakói megtalálják az életkoruknak és érdeklődési körüknek megfelelő közművelődési formákat: játszóház, író-olvasó találkozó, filmvetítések, zenés rendezvények, családi napok, ünnepségek, sporttevékenység, könyvtárlátogatás, kirándulások, színház és mozi látogatások, táborok.

A Petőfi Sándor ÁMK részeként működő Művelődési Ház településünk kulturális életének egyik meghatározó központja kell legyen.

Az intézmény helyszíne minden olyan civil kezdeményezésnek, ami községünk életében meghatározó jelentőségű. Természetesen nem csak civil kezdeményezések helyszíne az intézmény, hanem a több éve kiválóan működő szakkörök szerepléseinek, próbáinak és fellépéseinek is. Helyet ad továbbá minden olyan helyi szervnek, egyesületnek, alapítványnak és pártszervezetnek, ifjúsági és nyugdíjas klubnak, akik igényelték és igénylik az intézmény helyiségeit.

Egyre kedveltebb a „Telekunyhó” mára E-PONT Magyarország nevet viselő helyisége, ahol fiataljaink a játék mellett, távoli határon túli kapcsolatokat létesítve szörföznek a világhálón. Szükséges a technikai eszközök, a számítógéppark folyamatos fejlesztése, bővítése.

A művelődési ház kihasználtsága egyre nagyobb, de ezen lehet még javítani.

A közeljövőben szeretnénk fiatalok közreműködésével egy civil alapítványt (ifjúsági klubot) létrehozni.

 

6.1. A közművelődési feladatokban együttműködő partnerek:

Művelődési házunk meghatározott közművelődési feladatok elvégzése érdekében együttműködik a községben, illetve a térségben működő alábbi intézményekkel:

a) Polgármesteri Hivatal

b) Általános Iskola

c) Napköziotthonos Óvoda

d) Háziorvosi –Védőnői Szolgálat

e) Sportegyesület

f) Bilibáncs Népi Hagyományőrző és Kulturális Alapítvány

g) Molnár Ferenc Alapítvány

h) Rábamenti Kulturális Egyesület

i) Boleró táncegyüttes

j) Nyugdíjas Klub

k) Tehetséges Gyermekekért Alapítvány

l) Győr Megyei Könyvtár / ellátórendszer /

Továbbá minden olyan vállalkozással, civil szervezettel, magánszeméllyel, amely, és aki önként elősegíti a közművelődési feladatok ellátását.

Kistérségi, regionális, országos, nemzetközi együttműködésre is szívesen vállalkozunk.

Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a különböző civil szervezetekkel való jó kapcsolat továbbra is fennmaradjon.

A feladatok ellátására anyagi forrásként nagyon fontosnak tartjuk a pályázatokon való részvételt, amely akár több civil szervezet együttműködésével is megvalósulhat.

 

6.2. A közművelődés kiemelt feladatai és céljai

• A közösségi művelődéshez méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra kialakítása.
• A település hagyományainak, kultúrájának ápolása, helyi értékek védelmének erősítése, lokálpatriotizmus.
• A helyi ünnepek évenkénti megszervezése.
• Az ifjúság kulturális életének fejlesztése, az idős korú népesség közművelődési lehetőségeinek, közösségi életének támogatása.
• Amatőr művészeti körök, kiemelkedő tehetségű helyi alkotók, önművelődő közösségek tevékenységének támogatása.
• Civil közösségek együttműködésének ösztönzése.
• A helyi nyilvánosság biztosítása, a tájékoztatás fejlesztése.
• A lakosság szórakozási és közösségi igényeinek kielégítése.
• Fesztiválok, bemutatók, vetélkedők rendezése.

7.Sport tevékenységek

A rábapatonai sportegyesület településünk legrégebbi civil szervezete. Fő tevékenysége a szabadidő hasznos eltöltésén kívül, az egészséges életmódra nevelés, és az amatőr sportolási lehetőség biztosítása. Több korosztálynak biztosít bajnoki rendszerben való aktív sportolást, elsősorban labdarúgás sportágban.

Közel 100 fő igazolt játékosa van a sportegyesületnek, akik hétről hétre rendszeresen fociznak különböző korcsoportban. A mérkőzésekre járó szurkolóknak, szülőknek, játékosoknak tartalmas időtöltést kívánnak biztosítani.

Az egyesület bekapcsolódott az OTP-MOL Bozsik-programba (utánpótlás nevelés), 2006-ban pedig női focicsapat is alakult. Több alkalommal az egyesület szervezője és a helyszín biztosítója volt a Besenyő-kupának, baráti alapon szerveződő egyéb kupáknak, majálisoknak, családi napoknak, falunapoknak.

2007-ben az egyesület fennállásának 60-évfordulóját ünnepli.

Községünkben egy másik sportolási lehetőséget kínáló egyesület a Rába Agárklub pályája.

 

A sportegyesület fő célkitűzései:

• Az utánpótlás folyamatos nevelése.
• Az iskoláskorú gyermekek nevelése, bíztatása és ösztönzése a sport szeretetére.
• Példaképek állítása, és a motiváció szerepének hangsúlyozása.
• Kulturált körülmények biztosítása, új öltöző építése (öltözők, klubhelyiség, fedett közösségi tér).
• Családi és sportrendezvények szervezése.
• Több civil szervezet közös rendezésében megvalósuló programok a sportpályán.
• Szponzorok bevonása az önkormányzati támogatás mellett az egyesület zavartalan működésének biztosítása érdekében,
• Pályázatok elnyerése (NSH, Wesselényi, OLLE-program).