Bári Zoltán János

 

Munkássága elismeréseképpen 2017. augusztus 20-án vehette át a díszpolgári elismerő kitüntetést.

Bári Zoltán János 1954. május 26-án született Rábapatonán. Szülei Bári Vince és Molnár Julianna, felesége Schmiedmayer Ágnes. Három gyermek, Zoltán, Bertalan és Katalin édesapja.

Általános iskolai tanulmányait 1961 és 1968 között Rábapatonán végezte. Az általános iskola elvégzése után a budapesti Dózsa György Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolában tanult. A középiskola elvégzését követően a Győri ÁFÉSZ ipari főosztályán kezdett el dolgozni. A katonai szolgálat letelte után munkáját a Győri ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályán folytatta. 1982 és 1986 között az ÁFÉSZ tartósító üzemének helyettes vezetője volt. A munka és a család mellett tovább folytatta tanulmányait és felsőfokú bel-és külkereskedelmi szakvizsgát tett, továbbá a gombatermesztői és az élelmiszerek érzékszervi minősítői szaktanfolyamot is elvégezte. Frissen szerzett szakmai tudását a kutatás területén is kamatoztatta. Az 1983–ban kifejlesztette a Bári féle felszíni gombatermesztő berendezést, amely találmányával 1985-ben OMÉK 1. díjat nyert, majd 1987-ben 187/970. lajstromszám alatt szabadalmi védettséget kapott.

Bári Zoltán szakmai életében fontos év volt az 1986-os esztendő. 1986. március 26-án három társával közösen elindították a TUTTI GMK-t. Az indulás nem volt könnyű, hiszen ekkoriban a szocialista gazdasági rendszer keretein belül magánvállalkozásként működni, fejlődni és piacokat szerezni nem volt egyszerű feladat. Bári Zoltán a cég indulásától kezdve egészen 2006-ig a TUTTI kereskedelmi igazgatójaként tevékenykedett. Tevékenységének köszönhetően a Kereskedelmi és Iparkamara külkereskedelmi szekciójának is a tagja volt. 2007-től nyugdíjba vonulásáig a TUTTI kereskedelmi tanácsadója volt. Bári Zoltánnak a cég sikeres és eredményes fejlődése mellett elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a TUTTI Élelmiszeripari Kft. 1991-ben új üzeme számára Rábapatona határában vásárolt területet. A cég Rábapatona legnagyobb foglalkoztatója és egyúttal legjelentősebb adófizetője, támogatója. Rábapatona neve többek között a TUTTI márkanévnek köszönhetően nem csak hazánkban, de nemzetközi szinten is ismert a vásárlók és az élelmiszeripari szakma körében.

Bári Zoltán a sikeres szakmai tevékenysége mellett fiatal korától kezdve aktív és sokrétű közéleti tevékenységet végzett szülőfalujában, Rábapatonán. Mind a szakmai, mind pedig a közéleti tevékenysége folyamán édesapja, Bári Vince munkásságát tartotta követendőnek és példaértékűnek. Édesapja útját követve - aki 20 éven keresztül volt a helyi tanács tagja - 1986-tól a helyi tanács tagja lett, majd a helyi önkormányzat 1990-es megalakulását követően 24 éven keresztül a település választott képviselőjeként tevékenykedett. Több bizottság tagjaként, a pénzügyi bizottság elnökeként, majd utolsó képviselői ciklusában 4 éven át Rábapatona társadalmi megbízatású alpolgármestereként végezte képviselői munkáját.

Napjainkban a helyi vadásztársaság aktív tagja, a helyi földtulajdonosok közösségének a vezetője. Hathatós közreműködésével 2016-ban 20 éves vadászati jogot szerzett a helyi földtulajdonosi közösség Rábapatona, valamint a szomszédos 7 település határában. Az 1980-90-es években a helyi sportéletben is aktív szerepet vállalt. Sportegyesületi, szponzori és irányítási tevékenysége idején érte el a helyi labdarúgás mindezidáig legnagyobb sikereit. Hobbija a ,lámpák gyűjtése, fejlesztése  valamint a kerékpározás. Napjainkban mind mecénásként és támogatóként, mind pedig aktív résztvevőként fontos szerepet vállal a település civil, egyesületi és kulturális életében.

Dr. Mohos Antal

Munkássága elismeréseképpen 2010. augusztus 20-án vehette át a díszpolgári elismerő kitüntetést.

Mohos Antal 1940. december 14-én született Siklóson. Középiskolai tanulmányait a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnáziumban végezte, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát. Rövid ideig a győri belgyógyászati osztályon dolgozott, majd 1967-ben érkezett Rábapatonára, ahol egészen 2006 decemberében történt nyugdíjba vonulásáig a község körzeti orvosaként lelkiismeretesen gyógyította a patonai betegeket, valamint több évtizeden keresztül a szomszédos Ikrény körzeti orvosaként is tevékenykedett. Körorvosi teendői mellett a rendszerváltástól aktívan bekapcsolódott a helyi és az országos közéletbe. Majd két évtizeden keresztül tagja volt a Szabad Demokraták Szövetségének. Hosszú évekig az SZDSZ megyei elnöke és az országos választmányának tagja, 2006. évi országgyűlési választásokon a párt egyéni képviselő jelöltje volt a csornai választókerületben. Rábapatonán a rendszerváltástól egészen 2010-ig települési képviselőként dolgozott a község gyarapodásáért és fejlődéséért. Dr. Mohos Antal és Németh Krisztina honosította meg a faluban az agár kutya tenyésztést és versenyeztetést. A versenyeztetés nemzetközi színvonalra emelésének érdekében egy színvonalas versenypálya felépítése mellett döntöttek. A cél elérése érdekében létrehozták a Pro Pátria Vidéki Sport-és Természetszeretet Alapítványt. Ezt követően megkezdődhetett az európai viszonylatban is modern 5,5 hektáros területen kialakított agár versenypálya és a hozzá tartozó létesítmények, kemping, lelátó, kiegészítő helyiségek, nádtetős grillház építése. Az agárverseny komplexum ünnepélyes átadására egy nemzetközi verseny keretében 1994. július 31-én került sor. Dr. Mohos Antal aktív nyugdíjasként élt és tevékenykedett Rábapatonán 2016 tavaszán bekövetkezett haláláig.

Dr. Mináry Péter

Munkássága elismeréseképpen 2008. augusztus 20-án vehette át a díszpolgári elismerő kitüntetést.

Mináry Péter 1939. augusztus 18-án született Budapesten. 1963-ban szerzett állatorvosi diplomát a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemen. A diploma megszerzését követően került Győrbe, ahol megházasodott. Dr. Légrádi Gábor 21 éves tevékenységét követően, 1967. augusztus 1-jén vette át a rábapatonai körzeti állatorvosi állást. Akkoriban mikor ő ide került, a patonaiak még nagyon nagy fenntartással fogadták a falujukba telepedő idegent. Dr. Mináry Péter azonban nagyon hamar megszerette a falut és az itt élő embereket. A helyiek is hamar elfogadták és tisztelték, mindenhol szeretettel fogadták. Ezt igazolja az a tény is, hogy a doktor úrnak az elmúlt 48 év folyamán soha senkivel nem volt nézeteltérése. Azokban az években, amikor dr. Mináry Péter Patonára érkezett, még sok állatot tartottak a házaknál. Akkoriban, 1240 marha és 600 disznó járt ki a határba legelni, 3 marha gulyába és 3 disznó kondába szervezve. A háztáji állattartás mellett sok állat volt még a termelőszövetkezet szarvasmarha, sertés, tyúk és kacsa telepein. Az elmúlt két évtizedben ez a hatalmas állatállomány szinte teljesen eltűnt a faluból s ma már nem jellemző a haszonállattartás a házaknál. Dr. Mináry Péter 1990-et követő években aktívan részt vett a falu közéletében. Mint települési képviselő, az önkormányzat Szociális Bizottságát vezette. Képvislőként sokat tett a nehéz helyzetben lévőkért és a falu fejlődéséért. Dr. Mináry Péter családjával mind a mai napig Rábapatonán él és dolgozik.

Eőry Endre

2007. augusztus 20-án másodikként vehette át a Rábapatona Község Díszpolgára címet.

Eőry Endre 1936 novemberében Kisbaboton született. Szülei kereskedők voltak. A népdal szeretetét és a hegedű megszólaltatásának művészetét, kisgyermekként szüleitől tanulta. Iskolai tanulmányait 1943-ban kezdte el a kisbaboti evangélikus népiskolában. Elemi iskolai tanulmányait, a győri Kossuth Lajos Általános Iskolában fejezte be. Gimnáziumba jelentkezett, de származása miatt, jó bizonyítványa ellenére sem vették fel. Végül a győri tanítóképzőbe nyert felvételt, ahova 1952-től 1956-ig járt. A tanítóképző mellett 1950-től 1953-ig a Győri Állami Zenekonzervatóriumba is járt.

Negyedik éves tanítóképzősként tanítási versenyt nyert. Tanítási gyakorlatát Újrónafőn végezte, majd 1958-ban megpályázott egy művészeti előadói állást Győrben. Nem szerette ezt a munkát, ezért a katonai szolgálat után inkább Nyalkára ment iskolaigazgatónak. 1965-ben került Rábapatonára. Először pedagógus lett az általános iskolában, majd 1971-től 1985-ig a Művelődési Ház vezetője. Tanítóként megismerte a falu minden lakóját, népművelőként pedig a falu kulturális életének motorjaként tevékenykedett. 1970-ben megalakult az első, 1987-ig működő patonai Pávakör, amelynek ő volt a vezetője.

A patonai Pávakör Eőry Endre vezetése alatt országos hírnévre és elismertségre tett szert. Dr. Barsi Ernő tanár úrral közösen összegyűjtötték a falu népdalkincsét, amelynek összegzéseképpen 1973-ban „Rábapatona hagyományaiból” címmel könyvet jelentettek meg. 1985-től ismét az általános iskola tanáraként dolgozott. 1988-ban a helyi általános iskolásokból újra megszervezte az immár második Pávakört, amely egészen 1996-ig működött. 1997-ben vonult nyugdíjba, de a muzsikálást és az éneklést tovább folytatta a helyi nyugdíjas hagyományőrző csoporttal. 2006-ban súlyos beteg lett. A betegséggel a végsőkig küzdött, de mindhiába. 2007. szeptember 29-én Eőry Endre tanár úr átköltözött az égiek zenekarába. A Molnár Ferenc Hagyományőrző Alapítvány és Nagy Zoltán népművelő kezdeményezésére, hagyományteremtő jelleggel, 2008 óta minden évben megszervezésre kerül, a munkásságának és életművének méltó emléket állító Eőry Endre Népdaléneklési Verseny. Eőry Endre kimagasló tanári munkásságának a Sok fény maradt utánuk Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében című kötet 2009-ben megjelent száma is emléket állít.

Kormos Jenő

Rábapatona község képviselőtestülete 2004-ben döntött arról, hogy az önkormányzat kétféle kitüntetést hoz létre, a faluban és a faluért kimagasló teljesítményt nyújtó személyek és szervezetek munkájának elismerése érdekében. Az egyik díj a „Rábapatona községért” kitüntetés, míg a másik rangos elismerés a „Rábapatona Község Díszpolgára” kitüntető cím. A „Rábapatona Község Díszpolgára” címet mindezidáig öt személynek adományozott községünk. A Rábapatonáért végzett munkájuk és kimagasló teljesítményük előtt tisztelegve, kerül itt most bemutatásra rövid életrajzuk és tevékenységük.

Kormos Jenő 2006. augusztus 19-én, elsőként részesült a díszpolgári elismerésben.

Kormos Jenő 1929. szeptember 9-én született Rábapatonán. Szülei és nagyszülei is a győri káptalan cselédjei voltak. Édesapja a káptalan parádés kocsisaként dolgozott. 1941-ben kezdte meg tanulmányait a győri 1. számú Polgári Fiúiskolában. A polgári iskola elvégzése után a győri kereskedelmiben kezdte meg tanulmányait, de a háború utáni viszonyok miatt hazakerült. Ezután, egészen 1952-ig, a földosztás után kapott családi földeken gazdálkodással foglalkozott. 1952. január 10-én próbaidősként a helyi Tanácsházára került, ahol a próbaidő lejárta után véglegesítették. Boros József tanácselnök halála után, 1958. augusztus 21-én lett Rábapatona tanácselnöke. Ezután 32 éven keresztül, egészen az 1990-ben történt nyugdíjba vonulásáig tanácselnökként szolgálta a falu közösségét.

Munkájában és tetteiben mindig a patonai nép szolgálata vezérelte. A fontos döntéseknél soha nem a feletteseihez fordult, hanem mindig kikérte és meghallgatta a helyiek véleményét. Az országban egyedülálló módon, az egyébként csak papíron működő és tevékenykedő Népfront tagokat is bevonta a tanácsi munkába, így biztosítva a helyi lakosság még szélesebb képviseletét a döntéseknél. Három évtizedes tevékenysége alatt sokat fejlődött és változott a község. Ezekben az években épült a mai önkormányzati épület, a Művelődési Ház, bővült az iskola, óvodabővítés történt, több utca ekkor lett aszfaltozva, bevezették a vezetékes ivóvizet, megépült az új vasbeton és acél tartószerkezetű Rába híd és a Rábapatonát Koroncóval összekötő út. 1990 őszén, az első önkormányzati választásokat követően adta át a község vezetését Kovács László polgármesternek. Nyugdíjba vonulást követően családjával együtt Győrben élt. Községünk első díszpolgára 2016-ban hunyt el.

Rábaközi hírek

2018. május 22. Kedd
Júlia, Rita

 
A Nap kel 05:02-kor,
nyugszik 20:32-kor.

Holnap
Dezső
napja lesz.