Tisztelt Rábapatonaiak!

Alulírott dr. Németh Balázs, Rábapatona Község Önkormányzatának jegyzője, készítettem egy összefoglalást a 2022. január 1-jétől hatályos és érvényes legfontosabb jogszabály változásokról (Nem csak a lakosságot érinti!), melyet az alábbiakban ismertetek:

- I.) Talán a legfontosabb és leginkább érdeklődést generáló kérdés a gyermekes szülők SZJA-visszatérítése, mely igénylési határideje 2021. december 31-e volt főszabály szerint, azonban a NAV 2022. február 15-ig automatikusan kiutalja a visszatérítést annak a szülőnek, akinek a munkabéréből év közben a munkáltató levonja az szja-t, illetve az ekhót,így nekik teendőjük nincs! A visszatérítés mértéke szülőnként legfeljebb 809.000 Ft.

Nem jár visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni adóból.

A további hivatalos információk az alábbi linken elérhetőek: https://www.nav.gov.hu/nav/ado/szja/szja_visszaterites
- II.) Magyarország Kormánya visszaépíti a teljes, 13. havi nyugdíjat, amelyet várhatóan februárban kézbesítenek. Az általános és mindenkire kiterjedő nyugdíjemelés mértéke 5 % lesz. "Cserébe" a nyugdíj korhatára alsó határa egységesen 65 év lesz. (A Nők 40 program fennmarad természetesen)

- III.) A minimálbér bruttó 200 ezer forint, azaz nettó 133 ezer 2022. január 1-jétől. A garantált bérminimum 260 ezer forintra nő. Ez pedig azt is jelenti, hogy több más juttatás is változik, hiszen sok támogatást számolnak ki a minimálbér alapján:

az álláskeresési járadék maximum összege az aktuális minimálbér egy napi értéke lehet, azaz 6667 forint,
a táppénz napi maximuma a minimálbér tizenödöte, vagyis 11 160-ról 13 333 forintra nő,
a gyermekgondozási díj a szülő korábbi jövedelmének 70 százaléka marad, de a maximuma, amely a minimálbér 140 százaléka, emelkedik, legfeljebb havi 280 ezer forint lehet,
a diplomás gyed maximuma a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevők számára a garantált bérminimum 70 százaléka, mostantól havi 182 ezer forint, a többiek számára a minimálbér 70 százaléka, 140 ezer forint,
a gyermekek otthongondozási díja a minimálbér szintjére, 200 ezer forintra nő,
a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után a munkáltató részére a minimálbér kétszereséig, mostantól 400 ezer forintig engedi el az állam a járulékokat,
az olyan betegségek, mint laktózintolerancia, vagy cukorbetegség mellett dolgozó emberek a minimálbér 5 százaléka, havi 10 ezer forint adókedvezményre jogosultak,
az álláskeresési járadék felső határa bruttó 200 ezer forintra nő.
Szintén fontos, gyermekeket érintő változás, hogy duplázódik az árvaellátás összege 2022-ben, havi 50 ezer forintra nő az árvaellátás legkisebb mértéke, az intézkedés 40 ezer személyt érint, az első utalás pedig 2022. január 12-én érkezik a számlákra.

- IV.) További fontos adóváltozás, hogy a 25. év alatti munkavállalóknak a 2021. júliusi átlagkereset szintjéig, bruttó 433 700 forintig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük A kedvezményt utoljára abban a hónapban lehet igénybe venni, amikor az ember betölti a 25. évét.

- V.) A szociális hozzájárulási adó 15,5-ről 13 százalékra csökken. Az eddig 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás megszűnik. ú Ahogy a szocho csökken, úgy lesz kisebb az ekho, azaz az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás is: 15,5 helyett már csak 13 százalékos a munkáltató által fizetett része. A kisvállalati adó 11-ről 10 százalékra csökken.

- VI.) Az egyéni vállalkozók megváltozott átalányadót választhatnak mostantól. Ez a lehetőség azoknak nyílik meg, akiknek az előző és az aktuális évben az egyéni vállalkozásból származó bevétele nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét, illetve kiskereskedelmi tevékenységet folytatóknál az 50-szeresét. (Azaz 2021-ben 20 088 000, 2022-ben 24 millió forint a határ, a kiskereskedelemben pedig 100 440 000, majd 120 millió forint.) Az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében adómentes az éves minimálbér felét, 1,2 millió forintot el nem érő jövedelem, a szochót és a tb-járulékot is csak az e fölötti rész után kell megfizetni. A mostani négy helyett háromféle költséghányad marad, amit a bevételből le lehet vonni: a kiskereskedelmi bevételt szerzők 90 százalékos költséghányadot alkalmazhatnak, az általános 40 százalékos költséghányad megmarad, néhány külön meghatározott tevékenységre – mint építőipari kivitelezés, gépjárműjavítás, taxis személyszállítás, szépségápolás, fodrászat, vendéglátás – 80 százalék a hányad.

- VII.) Nem adóváltozás, de az adócsomaggal együtt döntöttek arról is, hogy a babakötvény után járó állami támogatás az eddigi 6 ezer forintól 12 ezer forintra nő. Egész pontosan a befizetett összes 10 százalékával támogatja az állam a kötvényt, ennek a maximális összege nő meg 2022. január 1-jétől.

- VIII.) 2021. október végi szinten rögzítik a jelzálogalapú hitelek kamatait 2022. január 1-jétől június 30-ig. Egész pontosan az a szabály: ha egy lakáshitel kamatforduló napja 2021. októbere utánra esett vagy esik, akkor e kamatforduló napon nem lehet meghatározni 2022. január 1. és június 30. közötti periódusra magasabb hitelkamatot, mint ami a 2021. október 27-i referenciakamat alapján kijönne. Ez a szabály nem tiltja meg a kamatemelést a kamatfordulókor, csak maximalizálja annak mértékét. Általában a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) a referenciakamat, ami alapján számolják a kamatokat, ennek a 12 hónapos értéke 2,4 százaléknál több nem lehet

- IX.) Emelkedik az útdíj összege, ez 2020 óta automatikusan követi az inflációt. A legnépszerűbb, D1-es kategóriában a megyei matrica 5200-ról 5450 forintra drágul, a tíz napos ára 3640-ről 3820 forintra nő, az éves matrica pedig 44 660 helyett 46 850 forintba kerül januártól.

- X.) A jótállás szabályai is megváltoznak, itt EU-s és magyar szabályváltozások egyszerre lépnek életbe. Minőségi kifogásoknál 6 hónap helyett egy éven át tart az időszak, amíg a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a termék hibája a gyártáskor keletkezett-e, vagy nem rendeltetésszerű használatból ered. 2022-től bizonyos esetekben már a szavatossági jognál is megjelenik a lehetőség, hogy már az első javítás vagy csere után visszakérje a vevő a vételárat, például ha a cég nem végezte el a kért javítást vagy ha a hiba súlya a szerződés azonnali megszüntetését indokolja – eddig ez csak a jótállásköteles termékeknél volt így.

- XI.) Az pedig a bürokráciát érintő hír, hogy 2022-től adatváltozás-kezelési szolgáltatást vezetnek be, így gyorsabb és egyszerűbb lehet az adatváltoztatásokkal kapcsolatos ügyintézés és a közművek átírása: a lakossági ügyfelek mostantól kezdeményezhetik a Kormányablakokban. hogy okmányadataik változtatásairól elektronikusan kapjanak értesítést a velük szerződésben álló közművek és cégek, kiváltva a személyes ügyintézést.

- XII.) Január 1-jétől Mától a Széchenyi pihenő (Szép) kártya éves rekreációs kerete újra 450 ezer forint valamennyi munkáltatónál, költségvetési szervnél egységesen. A Szép-kártya három alszámlája idén is átjárható marad, viszont a vendéglátás alszámlára utalható 150 ezer forint 2022. február 1. és május 31. között a boltokban élelmiszerre is költhető (alkoholra és dohányra nem).

- XIII.) Az Országgyűlés még karácsony előtt döntött a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és ezzel összefüggésben több szabályozási kérdésről, ezen jogszabály alapján akinek 2020. március 11. és 2020. július 3. között vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között járt vagy jár le a hivatalos okmánya, az 2022. június 30-áig érvényes lesz.

A december 17-én elfogadott törvény külön megemlíti a hivatalos okmányok között a forgalmi engedélyeket, de a korábbi szabályozások alapján ebbe a körbe sorolhatók többi között a diákigazolványok is.

Kimondja a jogszabály azt is: a meghosszabbított érvényességi idő nem akadálya annak, hogy valaki ezt megelőzően intézkedjen okmánya cseréjéről.
- XIV.) 2021. december 22. napján kihirdetésre került az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény (a továbbiakban: Módosítás), ami jelentős módosításokat eredményez a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi törvény).

A Módosítás értelmében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogának, illetve haszonélvezeti jogának megszerzése vonatkozásában 2022. január 1. napjától a korábbi gyakorlattól eltérően az adásvételi, vagy haszonbérleti szerződést első körben nem a föld fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének kell megküldeni, hanem a szerződés előzetes megvizsgálása céljából a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződést annak tartalmi és alaki kellékei alapján vizsgálja meg (pl. semmisnek minősül-e a szerződés, tartalmazza-e a szerződés az előírt nyilatkozatokat stb.), és 15 napon belül dönt a szerződés jóváhagyásának megtagadásáról, vagy annak közzétételéről. Abban az esetben, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az előzetes vizsgálat során nem tagadja meg az adásvételi, vagy haszonbérleti szerződést, akkor hivatalból elrendeli a közzétételt (azaz kifüggesztést, azonban a közzététel nem minősül az szerződés jóváhagyásának), továbbá a döntéséről tájékoztatja a feleket, valamint a szerződést megküldi a föld fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének, aki hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.

A módosítás következményeként így már azt megelőzően kiderül, hogy ha a szerződés olyan alapvető hibától szenved, ami miatt a mezőgazdasági igazgatási szervnek a kifüggesztési procedúrát követően azonnal meg kellene tagadnia a jóváhagyást – ezzel pedig értékes időt nyerve az érintett feleknek.

A fentieken túl, a Módosítás alapján továbbá kiegészítésre kerül a Földforgalmi törvény azon esteinek a köre, amikor a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ugyanis 2022. január 1. napjától amennyiben aránytalan a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (haszonbér) vagy a haszonbérleti szerződésben szereplő egyéb ellenszolgáltatásra irányuló rendelkezés értéke, az is megtagadási oknak számít a törvény értelmében.

Aránytalannak kell tekinteni a haszonbér értékét, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal (pl. föld fekvése, minősége, öntözhetősége, művelhetőség, stb.), amelyek a helyben szokásos haszonbér mértékétől való eltérést indokolják. Amennyiben a haszonbér eltér a helyben szokásos mértéktől, annak okát a szerződésben igazolni kell, valamint a haszonbérleti szerződés jóváhagyása iránti eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívására a haszonbérbe adó köteles bizonyítani a haszonbér értékének arányosságát.

A haszonbér aránytalansága vonatkozásában a Módosítás értelmében 2022. július 1. napjától a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jelzéssel élhet a mezőgazdasági igazgatási szerv irányába.

Ezentúl a földhasználók készpénz helyett csak átutalással vagy postai utalvánnyal fizethetik majd ki a tulajdonosoknak a termőföldek haszonbérleti díjait. A változtatások a földpiaci visszaélések ellen irányulnak, és fellépnek az aránytalan bérleti díjakkal szemben is. Aránytalanságok esetén az agrárkamara a földhivatali haszonbérleti határozatokat akár perekkel is megtámadhatja.

Remélem tudtam segíteni, jó egészséget kívánva,

Üdvözlettel,

dr. Németh Balázs
jegyző s.k.