Tisztelt Érdeklődők, Tervezők!

Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy Rábapatona Község Önkormányzata megbízotti jogviszony keretében alkalmaz főépítészt, aki felvilágosítást tud adni a T.A.K-ban foglalt kérdésekkel kapcsolatban:

Megbízott neve: Tér-Háló Kft., képviseli: Németh Géza

Németh úr elérhetőségei:

http://www.ter-halo.hu/

Tisztelt rábapatonai lakosok, Tisztelt Építkezők!

Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 9/2021. (XI.25.) önkormányzati rendeletével módosította Rábapatona Község Önkormányzatának településképi rendeletét. A településképi rendelet anyagi jogi szabályai, előírásai semmilyen módon nem változtak, CSAK az eljárásjogi kérdések lettek részletesebben rögzítve. Ha építkeznek az alábbi tájékoztatást juttassák el a tervező építész számára!

Az alábbiakban a településképi eljárások új szabályait foglalom össze:

• Szakmai konzultáció

A szakmai konzultáció és ezen belül a szakmai tájékoztatás (a továbbiakban: szakmai konzultáció) lehet szóbeli vagy írásbeli.

A szakmai konzultáció iránt a  szerinti kérelmet papír alapon kell benyújtani - a jegyző útján - a települési főépítészhez. A kérelemhez - a kérelem tárgyától függően - építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni. A települési főépítész a szóbeli konzultáció idejéről elektronikus úton értesíti a kérelmezőt.

A települési főépítész emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, amelyeket - a záradékolt műszaki dokumentációval együtt - a konzultáció időpontjától, írásbeli konzultáció esetén a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküld a kérelmező részére.

(4) Kötelező az írásbeli szakmai konzultáció lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló hatálya alá tartozó

a) lakóépületek építését megelőzően, ha

aa) az épület elhelyezésére szolgáló ingatlan beépített, vagy azon 1-nél több épület elhelyezését tervezik, vagy

ab) a tervezett épület ikres vagy zártsorú beépítésű,

b) meglévő lakóépületek utcaképet érintő bővítése esetén.

c) településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területén minden építési, átalakítási felújítási munka megkezdése előtt

d) településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területeken minden építési, átalakítási, felújítási munka megkezdése előtt

A kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.

Az ajánlott településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek.

A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a jegyző, vagy az általa kijelölt személy gondoskodik.

• Településképi véleményezési eljárás

A Rendelet előírásai szerint minden helyi egyedi védelem alatt álló és az azzal szomszédos telken álló, valamint helyi védelem alatt álló területen lévő,·

b) a 300,0 m2-nél nagyobb összes szintterületű új vagy bővített, építmény építészeti-műszaki tervének vizsgálata tárgyában.

A véleményezési eljárás részletes szabályai

 A véleményezési eljárás iránt a  szerinti kérelmet papír alapon kell benyújtani a jegyzőhöz. Az eljárást-a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben – a jegyző folytatja le a megbízott települési főépítész útján.

 Az ügyintézési határidő a kérelem és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentáció beérkezését követően indul.

A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell különösen, hogy·

a) az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e e rendeletben foglalt követelményeknek,·

b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció figyelembe veszi-e az előzetes szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslato(ka)t, vélemény(eke)t,

c) az épület használata korlátozza-e a közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,·

d) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

e) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, az anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival

• Településképi bejelentési eljárás

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni - amennyiben a tevékenység végzője nem az Önkormányzat.

a)az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött új épület építése vagy meglévő épület bővítése,·

b) helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatát érintő átalakítása, megváltoztatása, azon tárgyak, berendezések elhelyezése,·

c) épület közterületről látható homlokzatát érintő átalakítása, megváltoztatása,·

d) közterületről látható vagy 1,8 m-nél magasabb tömör kerítés építése, átalakítása, felújítása,·

e) meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása,·

f) épületben az önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása,·

g) megfelelőség igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, és legfeljebb 180 napig fennálló, 100 m2-nél nagyobb alapterületű, rendezvényeket kiszolgáló szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, építése.

A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

A településképi bejelentési eljárás az ingatlan tulajdonosa által benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez a  rendelet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni. Papír alapú bejelentéshez az építészeti-műszaki tervdokumentációt 2 példányban kell mellékelni, amelyből egy igazolt példány az eljárás során hozott hatósági döntés mellékleteként a bejelentőnek visszajár. Az építészeti-műszaki tervdokumentáció munkarészeit a rendelet melléklete tartalmazza.

(3) Rendeltetésváltozás esetén vizsgálni kell, hogy a tervezett rendeltetésváltozás illeszkedik-e a szomszédos és a környező telkek beépítési sajátosságaihoz, és azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem korlátozza-e.

(4) A bejelentési eljárásban a jegyző döntését a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(5)A településképi eljárásban hozott döntés polgári jogi igényt nem dönt el, és nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól.

IV.) Településképi kötelezés és bírság esetei

 Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:·

a) a kötelező településkép-védelmi konzultáció elmulasztása esetén;·

b) a településképi bejelentés vagy a településképi véleményezési eljárás elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési vagy véleményezési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;·

c) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő; megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;·

e rendeletben foglalt településképi követelményeket megszegték.

Az ben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a bejelentés megalapozott, a jegyző – a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben - önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot megszüntetésére.

 Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tett eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a jegyző – a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben - településképi bírságot szab ki.

A településképi bírság összege minimum százezer Ft, legmagasabb összege természetes személyek esetén ötszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet.

 A jegyző a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről. Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:·

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,·

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,·

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,·

d) a jogsértő állapot időtartamát,·

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,·

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint·

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

A bírság adók módjára behajtható. A jegyző döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Rábapatona Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül meghozza.

Kérdés esetén állok rendelkezésre!

Az alábbiakban csatolásra kerülnek a fenti eljárásokhoz szükséges mellékletek!

Településképi szakmai konzultáció iránti kérelem nyomtatvány

A településképi bejelentéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz

Településképi bejelentés iránti kérelem

Üdvözlettel,

dr. Németh Balázs
jegyző s.k

Település Arculati Kézikönyv

RENDELET