Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről megköveteli a tagállamoktól, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

Az inváziós növényfajok jellemzője, hogy gyors szaporodású, könnyen sarjadó, nagy térhódító képességgel rendelkező fajok, melyeknek nincsenek, vagy elégtelen hazai fogyasztó szervezeteik vannak, így visszaszorításuk idő-, munka- és költségigényes. Jellemzően a talaj bolygatásával felgyorsul a szaporodásuk, elsők között jelennek meg nyílt felszíneken, erős elnyomóképességgel rendelkeznek és rendszerint allelopatikus (szomszédos élőlények fejlődését, életfolyamatát gátló) hatással is bírnak. Az idegenhonos inváziós fajokról megállapítást nyert, hogy betelepítésük vagy behurcolásuk, illetve terjedésük veszélyezteti, vagy káros hatást gyakorol a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma - szolgáltatásokra.

Kiemelt figyelmet kell fordítani az idegenhonos inváziós fajok kordában tartására, hogy terjedésüket ne segítse elő emberi tevékenység. A Fertő-Hanság Nemzeti Park tájékoztatása szerint Győr-Moson-Sopron Vármegye területén a selyemkóró (Asclepias syriaca), a magas aranyvessző (Solidago gigantea), a kanadai aranyvessző (Soliago canadensis), a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera), a japán keserűfű (Fallopia japonica), a mirigyes bálványfa (Alianthus altissima), a nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), a zöld juhar (Acer negundo) és az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica) idegenhonos inváziós fajok terjedése okozza a legjelentősebb károkat.

Az idegenhonos inváziós fajok visszaszorítása közös érdek, mely természetvédelmi, ökológiai érdekek mellett gazdasági érdekeket is szolgál, hiszen több közülük szántóföldi gazdálkodást, legelőket, kaszálókat, erdőket is veszélyeztet. Ezen fajok sorát gyarapítja például a közönséges parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) is, mely bár ökológiailag kevesebb kárt okoz a fentebb megnevezett fajoknál, de a lakosság számára jól ismert hatása minden évben tapasztalható a nyár végi virágzásakor. A klímaváltozás kedvez az idegenhonos fajoknak, a már jelenlévő özönfajok robbanásszerű terjedése várható, illetve további, akár az emberi egészségre is kockázatot jelentő fajok megtelepedése következhet be.

Az idegenhonos inváziós fajok terjesztése, vagy annak elősegítése jogszabályba ütköző tevékenység. A Bizottság (EU) 2022/1203 végrehajtási rendeletének hatályba lépésével megtörtént az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékének bővítése – az ezen szereplő fajok teljes tilalom alá esnek, telepítésük, szaporításuk, a példányokkal történő kereskedelem, országba történő behozatala stb. nem megengedett, csak külön engedély birtokában, szakmai intézmények által végezhető tevékenységek.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 77/A. § (1) bekezdése szerint, „aki az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, illetve jogszabályban meghatározott, idegenhonos inváziós fajjal kapcsolatos előírásokat megszegi, – saját költségére – kötelezhető az idegenhonos inváziós faj betelepítésének vagy behurcolásának megakadályozására, visszaszorítására, elszigetelésére, kiirtására, fogságban tartott állományának teljes és végleges felszámolására, árukészletének megsemmisítésére, illetve a sérült ökológiai rendszerek helyreállítására.”

Az idegenhonos inváziós fajok köréről, visszaszorításuk fontosságáról és módjairól bővebb információ olvasható a https://termeszetvedelem.hu/idegenhonos-invazios-fajok-jogszabalyi-vonatkozasai-eu-s-jegyzek/ és a http://www.invaziosfajok.hu/hu honlapokon.

Az esetleges telepítésekre javasolható vagy épp kerülendő fajok listája letölthető honlapunkról az alábbi linkekre kattintva:

A Győr-Moson-Sopron Vármegye területén illetékes természetvédelmi kezelő Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által üzemeltetett szakmai oldalak és dokumentumok a https://www.ferto-hansag.hu/hu/dokumentumtar.html#104 és https://www.bfnp.hu/hu/oldal/idegenhonos-invazios-fajok honlapokon érhetők el.