A kialakult járványügyi helyzetben hozott Polgármesteri határozatok:

1. Óvoda zárva tartásáról
2. Intézmények működési rendjéről
3. Gyermekétkeztetés szabályozásáról
4. Avarégetés tilalmának elrendeléséről
5. Temetői díjak meghatározásáról
6. Az Ördögkonyha Kft-vel kötendő szerződésről
7. Civil szervezeti döntésről
8. Döntés beszerzési eljárásban - gyommentesítés
9. Döntés beszerzési eljárásban - MFP, belterületi utak
10. Bérleti díj elengedéséről
11. Gyermekétkeztetés szabályozásáról szóló határozat visszavonásáról

Összeférhettlenségi nyilatkozat

Pályázati adatlap 2020.

Pályázati felhívás 2020.

Útmutató pályázati adatlap kitöltéséhez

Projekt azonosítószáma: TOP-2.1.3-15-GM1-2016-00001

Projekt címe: Környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztés Rábapatona községben

Kedvezményezett neve: Rábapatona Község Önkormányzata

Kedvezményezett címe: 9142 Rábapatona, Kossuth u. 18.

Elnyert támogatás: 55.079.494 forint

Támogatás intenzitása: 100%

Finanszírozó alap: Európai Regionális Fejlesztési Alap

Projekt célja és tartalma:

A projekt átfogó célja a TOP célkitűzésekkel és a TOP-2.1.3-15 pályázati felhívásban foglaltakkal összhangban van a Rábapatonán megvalósítandó környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztés. A projekt közvetlen célja, hogy belterületi csapadékvíz elvezető rendszer képes legyen ellátni a nagy intenzitású, megnövekedett csapadékmennyiség megfelelő kezelését és elvezetését az érintett közútszakaszok mentén, továbbá a megfelelő csapadékvíz elvezető rendszer kialakítása és ezzel a veszélyeztetett területről a vízelvezetés megoldása és a csapadékvíz okozta károk megelőzése. A tervezett beruházás számos további célok megvalósításában közreműködik, melyek megvalósulása az önkormányzatot, lakosságot, ill. az érintett vállalkozásokat egyaránt pozitívan érinthet: • jelentős anyagi károk kivédése; • a belterületi létesítményeket veszélyeztetettségének megszüntetése; • a településrészben az életminőség javulása.

A Pályázati felhívás 3.1.1., az önállóan támogatható tevékenységek pontjának megfelelően a belterület védelmét szolgáló vízelvezető-hálózat fejlesztése, rekonstrukciója a csapadékvízgazdálkodás céljainak figyelembe vételével valósul meg, a csapadékvíz okozta károk megelőzésével. A belterületet védő övárok-rendszer, gyűjtőakna létesítése szintén betervezett a fejlesztés keretén belül. További tervezett fejlesztés a zöld infrastruktúrák építésével megvalósítható tető-csapadék víz gyűjtése a polgármesteri hivatal esetében. A Pályázati 3 / 13 felhívás 3.1.2. Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek pontjának megfelelően az alábbi tevékenységek kerülnek megvalósításra: • csapadékcsatorna-hálózat építéssel közvetlenül érintett, a beruházás során sérült közúthálózat burkolat, járda, kapubejáró, parkoló felület a beruházás előttivel azonos típusú burkolattal történő helyreállítása, átereszek átépítése, bővítése. • Keresztező műtárgyak kiépítése, átépítése, felújítása, rekonstrukciója A Pályázati felhívás 3.1.4. Nem támogatható tevékenységek pontjánál részletezett tevékenységek közül nem valósul meg egyik sem a projekt keretén belül. A Pályázati felhívás 3.2 pontjában előírt feltételek az alábbiaknak megfelelően teljesülnek: Rábapatona Község Önkormányzata vállalja, hogy a fejlesztés során legalább egy önállóan támogatható tevékenységet megvalósít, a fejlesztés illeszkedik a területi adottságokhoz és figyelembe veszi a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet. A vízjogi hatósági engedélyezést legkésőbb a projekt tartalmi-műszaki előkészítésére vonatkozó mérföldkő teljesítéséhez csatolni fogja. Nyilatkozatot nyújt be, hogy a projekt környezetének ökológiai állapotára, a vizek állapotára és a klímaváltozásra hatása nincs. A tervezéskor figyelembe kerülnek a következő szempontok: megfelelő méretre történő méretezés, csak helyben, illetve a területen vissza nem tartható, ott nem hasznosítható többlet vizek kerüljenek elvezetésre. Rábapatona Község Önkormányzata rendelkezik Helyi Esélyegyenlőségi Programmal, mely csatolásra kerül, illetve a fejlesztés során betartja a környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat, a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a támogatást igénylő esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. Továbbá eleget tesz a projekt megvalósítása során a hatályos jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek, megvalósítja a kötelező szemléletformáló akciókat, melyben különös hangsúlyt helyez a vizek helyben tartásának fontosságára való figyelemfelhívásre és az ehhez tartozó gyakorlati megoldások bemutatására, valamint a létrehozott infrastruktúra fenntartására való figyelemfelhívásra. A költséghaszon elemzés, illetve a Települési Vízkárelhárítás Terv, Integrált Településfejlesztési Stratégia csatolása, illetve a szimulációs modellezés végrehajtása a projektméret miatt nem releváns. Jelen pályázat keretében csatolásra kerül továbbá a bekövetkezett csapadék-, bel-, vagy árvízzel vagy a felszín alóli forrásfeltöréssel összefüggő káreseményeket igazoló dokumentációk (vis maior igénylések, fotó dokumentáció, jegyzőkönyvek). A Megalapozó dokumentum, a Projekt adatlap és egyéb szakmai mellékletekben foglaltak alapján a pályázat megfelel a Pályázati felhívás 4.4. pontjában található, alábbi tartalmi értékelési szempontoknak: A fejlesztés összhangban van a felhívás céljaival, a fejlesztés a felhívásban szereplő célokat teljesíti, illetve azokhoz hozzájárul. A projekt műszaki tartalma illeszkedik a területi adottságokhoz és a projekt tartalma figyelembe veszi a felhívás megjelenésekor érvényes vízgyűjtő-gazdálkodási tervet és az megfelelően bemutatásra került (területi adottságok és kapcsolódások a VGT releváns részeihez). A helyzetértékelés megfelelő módon tartalmazza a fejlesztés által érintett terület általános bemutatását, vízrajzát (felszíni és felszín alatti vízbázisok, vízháztartási viszonyok) geomorfológia, geológiai, hidrogeológia, éghajlati (csapadékok), valamint ökológiai viszonyainak bemutatását (NATURA 2000, védett természeti területek, védett fajok). A megvédett területen található épített környezet értéke meghaladja a projekt elszámolható költségét. A fejlesztés a felszín alatti víz szempontjából fokozottan vagy kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területeken lévő települést is érint (219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján). Magas talajvízállású vagy fakadóvizes területet is érint a fejlesztés. Megállapítható, hogy a tervezett műszaki megoldások alapján biztosított a kijelölt területek védelme, a helyzetértékelésben bemutatott problémák megoldására megfelelően reagál. A tervezett beavatkozás rendszerbe integráltan valósul meg, azaz a beruházás a település egészére vagy jól lehatárolt részére kiterjedő környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztési tervhez illeszkedő elem, vagy országos hálózat rendszeréhez tartozó lokális elem. A fejlesztés a természetben bekövetkező vagy ésszerűtlen emberi beavatkozások által kiváltott változások által eredményezett környezeti problémák megoldásához, vagy csökkentéséhez járul hozzá. A támogatási kérelemben bemutatott korábbi káresemények mértéke, gyakorisága, okozott kárértéke, a védendő értékek vagy a fejlesztés szükségességének bemutatása alapján a fejlesztési igény megalapozott, a projekt megvalósítása indokolt. Az infrastrukturális beruházások mellett a kötelező szemléletformáló, tájékoztató programokat is betervezte és ezek bemutatott tartalma szakmailag megfelelő. Amennyiben a talaj és talajvízadottságok lehetővé teszik, előnyben részesíti az alkalmazott műszaki megoldás a vízvisszatartást, késleltetett levezetést; lehetővé téve a területi beszivárgás elősegítését. (Magas talajvízállású területeken nem releváns.) A tervezett fejlesztés illeszkedik a TOP más intézkedéseinek projektjeihez vagy ágazati operatív programok projektjeihez és az illeszkedés bemutatásra került. A tervezett tevékenység hosszú távú (legalább 5 éves) fenntartásának intézményi, műszaki háttere bemutatott. A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított, a támogatást igénylő megfelelően felmérte és biztosítani képes az üzemeltetési, karbantartási, pótlási költségeket. Támogatást igénylő vállalja helyi hátrányos helyzetű lakosok bevonását a kivitelezési munkákba. A beruházás költséghatékony módon, reális és takarékos költségvetéssel tervezett. A támogatási kérelemben szereplő indikátorvállalás összhangban áll a fejlesztés bemutatott tartalmával. A kérelmező valamennyi, a fejlesztés szempontjából releváns indikátor esetében célérték vállalást tesz. A Megalapozó dokumentum, a Projekt adatlap és egyéb szakmai mellékletekben foglaltak alapján a pályázat nem megfelel a Pályázati felhívás 4.4. pontjában található, alábbi tartalmi értékelési szempontoknak: A megvédett területen található épített környezet értéke meghaladja a projekt elszámolható költségét. 78/2008 (IV.3.) Korm. rendelet 4. § szerint kijelölt természetes fürdőhelyet érint a fejlesztés. A tervezett fejlesztés több települési önkormányzat összefogásával, konzorciumban valósul meg. A fejlesztés a rendezési terv szerinti gazdasági területfelhasználású terület védelmére is irányul. A Megalapozó dokumentum, a Projekt adatlap és egyéb szakmai mellékletekben foglaltak alapján a pályázat nem releváns a Pályázati felhívás 4.4. pontjában található, alábbi tartalmi értékelési szempontoknak: A tervezett fejlesztés illeszkedik a település Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszeréhez, amennyiben a település rendelkezik ilyen dokumentummal. Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz A tervezett fejlesztés illeszkedik-e a Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program (GYMS MTP) releváns prioritásaihoz és intézkedéseihez, továbbá a megyei Integrált Területi Program (ITP) céljaihoz? A Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós stratégiával, valamint a „Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra” c. dokumentumban ismertetett, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés-, és kezelés előmozdítása 5. számú EU Tematikus céllal összhangban a települések belterületi csapadékvíz elvezetési, gazdálkodási rendszerének kialakítása, fejlesztése, környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a további környezeti káresemények megelőzése. A projekt a jogszabályi környezet vonatkozásában bemutatottak szerint összhangban van az operatív programmal. Eredményeként maradéktalanul megvalósul a csapadékvíz belterületről való biztonságos elvezetésének érdekében a vízkárokkal veszélyeztetett területeken a csapadékvíz elvezető infrastruktúra fejlesztése. Fenti célok eléréséhez a fejlesztés Rábapatona község tekintetében lényegesen hozzájárul. A fentiekben leírt célok segítségével egyértelműen megállapítható a projekt illeszkedése a Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztései Program (MTP), illetve Integrált Területi Programhoz (ITP). Az ITP-ben megfogalmazott prioritások specifikus céljai közül az alábbiak illeszthetők a jelenlegi pályázathoz, melyek a következők: 2. prioritás (Kühne Program) specifikus céljai: Helyi gazdaságfejlesztés az innováció erősítésével 4. prioritás (Timaffy Program) specifikus céljai: A környezeti adottságok jobb kihasználása A környezeti állapot javítása, értékmegóvása 5. prioritás (Göcsei Program) specifikus céljai: A Rábaköz kiegyensúlyozott fejlesztése A fentebb megfogalmazott projekt célok megvalósításával, elérhetők azok a releváns ITP célok, melyek kapcsolódnak jelen TOP felhíváshoz, továbbá szolgálják az MTP célokat. A projekt végső eredményeként várható a vállalkozók és befektetők számára fenntartható és vonzó városszerkezet kialakítása, a városi közterületek megújítása és a kapcsolódó környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése. A Rábapatonán megvalósuló fejlesztés hozzájárul a Rábaközi terület fejlesztéséhez, amely térség a többi területhez képest erősebb infrastrukturális jellegzetességgel bír. A GYMS MTP 2. prioritás első intézkedésének „megyei gazdaság- és vállalkozásfejlesztési program” beavatkozáshoz valló illeszkedést jelentheti, hogy jelen beruházás teljesítése az önkormányzat részéről irreálisan magas önerő bevonását jelenti, amelyre támogatás hiányában nem lenne képes. A tervezett fejlesztés elmaradásának hiányában, a bekövetkező káresemények mentesítése, bár kisebb összegű, folyamatos kiadásokat generálhat a település költségvetésében. A vízrendezés által érintett terület további vállalkozások létesítését generálhatja, illetve a Rába folyóhoz közeli elhelyezkedésének köszönhetően potenciális vízi turisztikai fejlesztések helyszíne lehet a fejlesztett terület. Az infrastrukturális fejlesztés megvalósítása révén megfelelő szociális és gazdasági környezetet biztosíthat a már működő vállalkozások és a foglalkoztatást bővítő gazdálkodó szervezetek részére. A GYMS MTP 4. prioritása 1. intézkedésének "a környezeti potenciál hasznosítása" beavatkozáshoz szükséges megemlíteni, hogy a tervezett beruházás számos olyan káreseményt képes lehet megelőzni, illetve azok kártételeinek mérséklésében aktívan közreműködni, melyek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és – kezeléshez kapcsolódik. A környezeti feltételek javításával előmozdíthatók az éghajlatváltozás káros következményeinek csökkentése (pl. nagyintenzitású csapadék események, belvizek) biztosíthatóvá vállnak az erőforrások hatékonyabb felhasználása és mindezekkel együtt a rendelkezésre álló intézményi kapacitások szervezettebb integrációja megvalósulhat a fejlesztés érdekében. A projekt alapvető célkitűzéseiből adódóan, - melyek a fentebb lévő táblázatban már megfogalmazásra kerültek - egyértelműen illeszkedik a GYMS MTP 4. prioritása 2. intézkedésének "a környezeti állapot javítása", továbbá a GYMS MTP 4. prioritása 3. intézkedésének "a települések értékmegóvása" beavatkozáshoz. A belterületi vízrendezés eredményeképpen mind az önkormányzati és mind a magán tulajdonban lévő ingatlanok érték megóvása jelentősen növekedhet, illetve hozzájárulhat a település élhetőbbé tételéhez. A tervezett fejlesztés mennyiben járul hozzá megyei szinten vállalt indikátor (bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza 16.315 m) teljesítéséhez? A fejlesztéssel érintett bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza: 3084 méter Projekt elvárt mértéknél jobb előkészítettsége Minden érintett ingatlan esetében a rendezett tulajdonviszonyok és per- és igénymentességük igazolásra került. Hozzájárulás a belső területi kiegyenlítéshez A fejlesztés a megye kedvezményezett besorolású térségében vagy településén valósul-e meg? A település a GYMS MTP 5. számú "A MEGYE BELSŐ KOHÉZIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE" című prioritása 4 intézkedésnek valamelyikében nevesített térségben található, Rábapatona a Rábaközben található, amely nevesítésre kerül az említett dokumentumban. Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez A megvédett terület a településrendezési terv szerint gazdasági terület-felhasználási egységet is tartalmaz. Az idevágó dokumentumban (településrendezési terv) a beruházás által érintett területek belterület felhasználási egységként került bejegyzésre, azonban a terület elhelyezkedéséből és egyéb tulajdonságainak köszönhetően egy esetleges csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciója, lehetővé tenné a jelenleg is a területen üzemelő vállalkozások bővülését, illetve további – akár nagyobb kapacitással rendelkező üzemek, gazdasági létesítmények letelepedését a település ezen részén. A projekt által érintett/megvédett területeken találhatóak-e kereskedelmi, szolgáltató, ipari vagy gazdasági funkciójú területek, létesítmények? Igen, a megvédett területen található kereskedelmi, szolgáló, gazdasági funkciójú területek. A beruházással érintett területen működő gazdasági, kereskedelmi létesítmények a következők: élelmiszerboltok, nemzeti dohánybolt virágbolt, vendéglátó egységek, autószerelő műhely, asztalos műhely. Műszaki-szakmai eredmények: A belterületi vízrendezés célja a területre hulló csapadékvíz rendezett elvezetése, a lakóterület védelme, útépítés esetén pedig biztosítani kell az útburkolat és pályaszerkezet víztelenítését. Ennek érdekében a helyzetértékelés és a meglévő állapot bemutatása során megfogalmazott állapotra adott tervezett beavatkozás a következőképpen mutatható be. A tervezett beavatkozásokhoz szükséges a projekt tartalmi-műszaki előkészítése, ami magában foglalja a jogerős vízjogi létesítési engedélyek, tervezői engedélyek és indoklások , illetve a Területi Vízgazdálkodási Tanács szakvélemény beszerzését. A kivitelezéshez szükséges közbeszerzési folyamat lefolytatását követően indulhatnak el a kivitelezési munkálatok, melyeket a műszaki ellenőr folyamatosan felügyelete alatt tart. A rekonstrukcióban érintett belterületi útszakaszok, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezik, amelyek az alábbiak; Kossuth Lajos utca egy szakasza, Árpád utca, Szentháromság tér, Győri utca, Deák Ferenc utca, Szabadság utca, Széchenyi utca egy szakasza, Báthory utca. A kivitelezés munkafázisai és tervezett rekonstrukciók összhangban állnak a már megtörtént jelenlegi állapot felmérésekkel. A műszaki, kivitelezési tervek költség és munkaerő igényé, illetve elkészítése a tervezőkkel való egyeztetések eredményeképpen a vízjogi engedélyeztetés folyamatába, azzal egyidejűleg kerülnek kimunkálásra. Ezek a tervek olyan módon és szinten kerülnek elkészítésre, mely biztosítani fogja a projekt által tervezett kivitelezési munkák eredményes és kellő minőségű munkák létrejöttét. Ezen cél elérése érdekében a tervező és a kivitelező között folyamatos szakmai kommunikáció fog megvalósulni.

A projekt tartalma:
A tervezett beavatkozások számszerűsítve: összességében 3084 méter bel- és csapadékvíz-védelmi létesítmény fejlesztése valósul meg, melynek döntőtöbbségét az újonnan kialakítandó csapadék elvezető árkok adják (burkolt, föld árkok együttvéve), kisebb hányadban történnek kialakításra a betoncső átereszek, illetve a víznyelő aknák. Az ingatlanonkénti felosztását az alábbi táblázat mutatja be: Beavatkozási helyszín megnevezése bel- és csapadékvíz-védelmi létesítmény (m) Kossuth Lajos utca (838 hrsz.) 250,00 Árpád utca (839 hrsz.) 334,00 Deák Ferenc utca (886/2 hrsz.) 11,00 Győri utca I. (837 hrsz.) 218,00 Szentháromság tér 140,00 Széchenyi utca I. (886/1 hrsz.) 65,00 Széchenyi utca II. (1086 hrsz.) 96,00 Széchenyi utca III. (957 hrsz.) 846,00 Szabadság utca (931/1 hrsz.) 824,00 Báthory utca (1016 hrsz.) 300,00

Közreműködő szervezet: Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága

Projekt zárása: 2021.08.29

A projekt jelenlegi állása:

A projektben vállalt műszaki létesítmények engedélyezési eljárása elindult, jelenleg a vízjogi engedély kiadása zajlik.

Magyar Falu Program - Utak

Magyar Falu Program - Eszközök

Magyar Falu Program - Játszótér

Magyar Falu Program- Orvosi Rendelő felújítása

Önkormányzati választások 2019

Tájékoztató HVB ülés időpontjáról, napirendjéről 2019.09.18.

Tájékoztató HVB ülés időpontjáról, napirendjéről 2019.09.09.

Tájékoztató HVB ülés időpontjáról, napirendjéről 2019.09.06.

Tájékoztató 20/2019.(VII.30.) IM rendelet alapján

Tájékoztató

Hirdetmény

HVI határozatok

HVB határozatok

Nyomtatványok

EP Választás 2019

HVI elérhetősége

Magyarországi lakcímmel rendelkezők kérelmei

Mozgóurna tájékoztató

Mozgóurna kérelem

Névjegyzékbe vételi kérelem

Kérelem átjelentkezéssel történő szavazáshoz

Kérelem külképviseleten történő szavazáshoz

TÁJÉKOZTATÓ MEGTEKINTÉSE

TÁJÉKOZTATÓ SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL

Pályázati konstrukció: KÖFOP-1.2.1-VEKOP-16 Csatlakozási konstrukció az Önkormányzati ASP országos kiterjesztéséhez

Projekt azonosítószáma: KÖFOP-1.2.1-VEKOP-16-2017-00926

Projekt címe: Rábapatona Község Önkormányzata ASP központhoz való csatlakozása

Kedvezményezett neve: Rábapatona Község Önkormányzata

Kedvezményezett címe: 9142 Rábapatona, Kossuth u. 18.

Elnyert támogatás: 5.989.145. forint

Támogatás intenzitása: 100%

Finanszírozó alap: ESZA

Projekt célja és tartalma:

Az elektronikus közigazgatás kiterjesztésének egyik lényegi eleme az önkormányzatoknál folyó, lényegében a teljes lakosságot érintő közigazgatási munka informatikai eszközökkel történő támogatása. Az önkormányzati feladatellátás egységességének biztosítása, az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében a feladatellátáshoz az állam biztosít központi információs rendszer szintű támogatást.

Az önkormányzatok számára, az állampolgárok magas színvonalú kiszolgálása érdekében gazdaságosabb, hatékonyabb és biztonságosabb az ASP technológia alkalmazása, és egy országos önkormányzati ASP központ létrehozása, amelynek lényege, hogy az önkormányzat az ASP szolgáltató központtól szolgáltatásként veszi igénybe a kötelező feladatok ellátásához szükséges alkalmazásokat, így biztosítja ügyfelei hatékony kiszolgálását, valamint a szakfeladatok ellátásának informatikai támogatását.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezései alapján az elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveknek – így az önkormányzatoknak is – legkésőbb 2018. január 1-jétől biztosítaniuk kell a törvényben előírtak szerint (25.
8 §) az e-ügyintézés lehetőségét. Az állam által ingyenesen biztosított önkormányzati ASP rendszer ezeket a képességeket az önkormányzatnál – rendszercsatlakozás esetén – megteremti.

Az önkormányzati ASP központról és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 62/2015. (III. 24.) Korm. rendelet megteremtette az ASP rendszer működtetésének jogi, szervezeti és felelősségi keretét. Az ASP központ működtetőjeként a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) került kijelölésre, az ASP központ alapinfrastruktúra informatikai üzemeltetésért a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) felelős.

Az önkormányzati ASP központ az uniós forrásból megvalósult EKOP-2.1.25. „Önkormányzati ASP központ felállítása” című kiemelt projekt keretében került kialakítása. A projekt megvalósítása kapcsán a következő szakrendszeri szolgáltatások jöttek létre: keretrendszer, gazdálkodási rendszer, ingatlan-vagyonkataszter rendszer, önkormányzati adó rendszer, iratkezelő rendszer, önkormányzati és elektronikus ügyintézési portálrendszer, ipar- és kereskedelmi rendszer. Az egyes szakrendszerek az önkormányzat egy-egy, jogszabályban rögzített feladatának informatikai támogatását látják el.

Az ASP technológia alkalmazására, az önkormányzati ASP központhoz történő csatlakozásokra már sor került egy, az önkormányzatok önkéntes részvételén alapuló kormányrendelet alapján. Az önkormányzatok egy részének önkéntes csatlakozása és a feladattámogatáshoz szükséges fejlesztések megvalósításának első szakasza uniós támogatással történt a közép-magyarországi régióban, egyrészt az EKOP-2.1.25 kiemelt projekt keretében, másrészt a KMOP-4.7.1-13 számú csatlakozási pályázat keretében.

Az új törvényi és kormányrendeleti szabályozás ennek a technológiának az országos kiterjesztését célozza úgy, hogy most már kötelezővé teszi az önkormányzatok számára a csatlakozást.

A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1004/2016. (I. 18.) Korm. határozat nevesíti „Az önkormányzati ASP rendszer továbbfejlesztése és országos kiterjesztése (ASP 2.0)„ című kiemelt projektet, amely az önkormányzati ASP központ továbbfejlesztését, – ennek keretében új szakrendszer kialakítása: ; hagyatéki leltár rendszer egyes szakrendszerek továbbfejleztése, addattárház fejlesztése – valamint az országos kiterjesztés biztosítását és támogatását valósítja meg. Az országos kiterjesztés érdekében külön konstrukció keretében kerülnek támogatásra az egyes jogosult önkormányzatok önkormányzati ASP központhoz történő csatlakozásának költségei.

A projekt tartalma:

A projekt során az alábbi szakrendszerek tekintetében valósul meg rendszercsatlakozás: - iratkezelő rendszer - önkormányzati települési portál rendszer - gazdálkodási rendszer - ingatlanvagyon-kataszter - önkormányzati adó rendszer - ipar- és kereskedelmi rendszer - hagyatéki leltárrendszer. A megvalósítás alatt az érintett munkavállalóknak a Magyar Államkincstár által szervezett oktatásokon kell részt venniük. A korszerű informatikai háttér biztosítása érdekében a pályázat keretein belül a következő infromatikai eszközök kerültek beszerzésre:

• 7 db asztali számítógép, monitorral, perifériákkal, szoftverekkel és e-személyigazolvány olvasására alkalmas kártyaolvasóval
• 2 db laptop
• szünetmentes tápegység és rackszekrény

A megvalósítás során szükséges a helyi szabályzatok felülvizsgálata és módosítása. Ennek során iratkezelési és informatikai biztonsági szabályzat került elkészítésre a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően.

Közreműködő szervezet: Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága

Projekt zárása: 2018.06.30.

A projekt jelenlegi állása:

A projektben vállalt feladatok mind elkészültek, az új eszközök beüzemelésre kerültek, az ASP-szakrendszerben vállalt adatok migrálására kerültek.

Eddigi fejlesztések összesen: 667.000.000 Ft

2020-ban végrehajtott fejlesztések (a teljesség igénye nélkül)

2019-ben végrehajtott fejlesztések (a teljesség igénye nélkül)

2017 és 2018-ban végrehajtott fejlesztések (a teljesség igénye nélkül)

2016-ban végrehajtott fejlesztések (a teljesség igénye nélkül)

2015-ben végrehajtott fejlesztések (a teljesség igénye nélkül)

Kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása Rábapatonán

Rábapatona Község Önkormányzata ASP központhoz való csatlakozása

Magyar Falu Program

TOP-2.1.3-15-GM1-2016-00001 Környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztés Rábapatona községben

Klímstratégia Rábapatonán

TOP-3.2.1-16-GM1-2018-00002 Önkormányzati épületek korszerűsítése napelemes rendszer telepítésével Rábapatonán

...