Markó Árpád

Markó Árpád 1885. október 12-én született Rozsnyón. 1906-ban végezte el a bécsújhelyi katonai akadémiát. Katonatisztként részt vett az első világháborúban. A háborúban teljesített hadiszolgálata alapján helytállásáért kilenc kitüntetést érdemelt ki. 1921. június 1-jével őrnaggyá előléptetve, Markó Árpádot a hadvezetés beosztotta a Magyar Királyi Hadi Levéltárba. A következő tanévben önkéntes hallgatóként beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre. Tanulmányai végeztével doktorátust és egyetemi magántanári képesítést is szerzett. 1932-ben a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányi tagjává választotta. 1934. május 14-én a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése levelező tagjai közé emelte. Akadémiai székfoglalóját 1935. április 8-án, meglepően hamar, megtartotta, mégpedig az 1709-es liptói kuruc hadjáratról. A tudományos elismerést követően a katonai csak 1938. november 1-jén érte, akkor léptették elő ezredessé. 1940-ben, 37 évi katonai szolgálatot követően vonult nyugállományba. A második világháború után, az új kommunista rendszerben számkivetettként kellett élnie. A kommunisták megfosztották akadémiai tagságától, nyugdíjától és tudományos fokozatától. A sok megaláztatás ellenére, páratlan emberi és tudományos nagyságáról tanúskodik az a tény, hogy nyolcvan éves korában 1965-ben tudományos disszertációjával ismét megszerezte a történelemtudományok doktora tudományos fokozatot. Az idős, beteges ezredes és doktor végül 1966. szeptember 17-én, 81 éves korában Budapesten halt meg.

Markó Árpád rábapatonai kötődését feleségének Markó Árpádné Sárkány Ilonának köszönheti. Felesége öröksége által a család tulajdonában volt a község határában található Dénesháza-pusztai kastély a hozzá tartozó 113 kh birtokkal együtt. Ennek köszönhetően aktív éveiben is többször időzött Rábapatonán, 1940-ben történő nyugdíjba vonulását követően pedig 1945 januárjáig a téli három hónap kivételével minden idejét a dénesházi családi kastélyban töltötte. A háborús események miatt 1944 tavaszán budapesti lakásukat véglegesen hátrahagyták és vidéki birtokukra költöztek feleségével. Végül a front közeledése miatt 1945 január 5-én hagyják el a patonai kastélyt és Beledre menekülnek. A háború Patonán töltött utolsó hónapjairól és az azt követő viszontagságaikról 1948-ban egy családi használatra készített visszaemlékezést írt, amely felbecsülhetetlen értékű, eddig ismeretlen adatokat tartalmaz falunk háborús történetéről. Markó Árpád kézirata elsőként a Hadtörténelmi Közlemények 2013. decemberi számában jelent meg.

Markó Árpád élete folyamán számos tudományos munkával gazdagította a magyar hadtörténeti irodalmat. Nyomtatásban megjelent művei és tanulmányai a teljesség igénye nélkül:

Kossuth fogsága: Kossuth eddig ismeretlen levelei a M. Kir. Hadtörténelmi Levéltárban őrzött eredeti okmányok alapján, Budapest, 1928;
A tavarnoki kuruc zsákmányolás és az egerszegi harc: 1710. februárius 11-13. Pécs, 1929;
Két mozgalmas év a magyar nemesterstőrség életéből : Kisfaludy Sándor eltávolítása a gárdából 1796-ban, Budapest, 1929;
A romhányi csata 1710. január 22., Pécs, 1930; A szomolányi kuruc győzelem, Budapest, 1931;
A trencséni csata: 1708. augusztus 3., Pécs, 1931;
Bercsényi Miklós felvidéki hadjárata: 1703- november-december, Karcag, 1932;
A koroncói csata: 1704 június 13., Budapest, 1932;
A romhányi csata: 1710. jan. 22. Balassagyarmat, 1932;
Az 1704. évi erdélyi kuruc hadjárat, Budapest, 1933;
Les soldats français dans la guerre d' indépendance du Prince François II. Rákóczi /1703-1711/, Paris, 1934;
II. Rákóczi Ferenc a hadvezér, Budapest, 1934;
A liptói kuruc hadjárat 1709. augusztusában, Budapest, 1935;
II. Rákóczi Ferenc, Budapest, 1935; II. Rákóczi Ferenc haditervei és azok kapcsolata a spanyol örökösödési háború eseményeivel, Budapest, 1937;
Magyar csapatok Mária Terézia királynő háborúiban : 1740-1780, Budapest, 1939;
A francia forradalom és a napoleoni idők magyar katonája , Budapest, 1939;
A magyar véderő eszméje gróf Zrínyi Miklós munkáiban, Pécs, 1940;
Magyar hadművészet, Budapest, 1940;
Hadik András altábornagy berlini vállalkozása 1757. október 10-23-ig, Pécs, 1941; Ungarisches Soldatentum 895-1914, Budapest-Liepzig, 1942;
II. Rákóczi Ferenc felemelkedésének svéd vonatkozásai, Budapest, 1942;
Gróf Zrínyi Miklós, Budapest, 1942; Magyarország hadtörténete, Budapest, 1943; Elfelejtett magyar hadvezérek : (regényes életrajzok), Budapest, 1944;
Futaki gróf Hadik András tábornagy, Budapest, 1944;
Hadik András altábornagy berlini vállalkozása 1757. október 10-23-ig, Budapest, 2010;

Markó Árpád neje sírjánál Rábapatonán (A családtól kapott fotó alapján.)